A látószerv funkcionális anatómiája

a látószerv funkcionális anatómiája

Szaglószerv organum olfactus Más emlősökhöz viszonyítva az ember gyenge szaglású élőlény. Aki látási problémákkal küzd megfelelően csupán az orrnyálkahártya kicsiny része tartalmaz szagló érzéksejteket, amely területet regio olfactoria néven választjuk el az orrnyálkahártya többi részétől.

Funkcionális anatómia I.

E terület a felső orrkagyló medialis domború felszínének nagyobb részét és a septum nasi vele szemben levő területét foglalja el, valamint a nyálkahártya e kettő közötti áthajlását az orrüreg tetején.

A szaglás receptorai primer érzéksejtek, azaz olyan érzékhámsejtek, amelyek a központba vezető idegnyúlvánnyal rendelkeznek. A regio olfactoriát fedő nyálkahártya három szövettani rétegre tagolódik.

5 látással és a vér első negatív

A nyálkahártya legmélyebb rétegét egy kötőszövetes lemez lamina propria adja. A lamina propriát több magsoros hengerhám szaglóhám fedi, amit az orrüreg felől egy sejtmentes alvadt nyákréteg borít.

mi legyen a jövőkép

A szaglóhám nagy részét a támasztósejtek foglalják el. Ezek hengerded sejtek, amelyek magva a sejttest mélyén foglal helyet úgy, hogy a hám felületi harmada magmentes. A támasztósejtek között, több rétegben találhatók a szaglósejtek magtartalmú sejttestei. A sejtek bipolarisak, egy, a felület felé irányuló dendritikus és egy, a hámból a lamina propriába lépő velőtlen szaglóidegnyúlvánnyal bírnak.

Az utóbbiak csoportokba szedődve a szaglóideg ágait fila olfactoria képezik. A dendritikus nyúlványok a támasztósejtek között a felületre furakszanak, és ott egy-egy kis gömbszerű megvastagodással végződnek.

Egy-egy gömb felületén 20—25 stereocilium van, melyek a hámot borító alvadt nyákrétegbe vannak mintegy beágyazva. A nyákot a lamina propria Bowman-féle szaglómirigyei glandulae olfactoriae termelik és ürítik a hám felszínére. A támasztó és szagló hámsejtek mellett a hám basalis rétegében a támasztósejtek tartalékelemeinek tűnő alacsony basalis sejtek helyezkednek el. A tartaléksejtek egy lipofukszin jellegű pigmentet termelnek, amely a látószerv funkcionális anatómiája egész hámba beolvadva, annak sárgásbarna színárnyalatot kölcsönöz.

Funkciós megjegyzések a szaglóhámsejtek működéséről. A szaglóhámsejtek szagló receptorok működése igen kevéssé tisztázott. Felteszik, hogy szagérzést olyan illóanyagok molekulái keltenek, melyek oldódnak a hámot borító nyákrétegben. Az illóanyagok a nyákrétegben ún. A szaganyag—receptor interakció a stereociliumokban a a látószerv funkcionális anatómiája receptor mechanizmusokhoz hasonló másodlagos hírvivő rendszereket aktivál.

Ez a depolarizációs hullám a szaglósejtek felszínén tovaterjed, és a szaglóidegnyúlványok azt közvetlenül a központi idegrendszer elsődleges szagló központjába, a bulbus olfactoriusba vezetik. Minthogy hasonló molekulakonfigurációjú, de vegyileg egyébként eltérő anyagok hasonló szagérzést keltenek, felteszik, hogy a nagyszámú közel 2 × szaglósejtek stereociliumai több csoportra oszlanak a tekintetben, hogy receptorfelszíneik milyen konfigurációjú molekulák oldalkapcsolására alkalmasak.

Mindegyik csoport központi összeköttetései révén jellemző szagalapérzést képes kelteni. Az ember által is megkülönböztethető néhány ezer szagkombináció több tíz féle speciális konfigurációjú molekulaféleség által stimulálható receptortípus által keltett alapérzések kombinációjából adódik.

Biológia 8. Osztály - A Szem és a Látás - Segítek Tanulni!

A: a szaglóhám áttekintő képe a nyilak mirigyek kivezetőcsöveit jelzik ; B: Corti-szerv; C: a szemgolyó rétegei: sclera; choroidea chromatophorákkal; retina, ezzel a kis nagyítással felismerhető rétegek kívülről befelé alulról felfelé ; stratum pigmenti, csapok és pálcikák rétege magmentesstratum granulosum externum, stratum plexiforme externum magmentesstratum granulosum a látószerv funkcionális anatómiája, stratum plexiforme internum magmentesstratum ganglionare a vasa centr.

A fila olfactoria átfurakodva a lamina cribrosa lyukacsain, közvetlenül belépnek a lamina cribrosa fölött fekvő bulbus olfactoriusba. A a látószerv funkcionális anatómiája olfactoriusba lépő szaglórostok az ott elhelyezkedő ún.

A bulbus olfactorius kb. Egy-egy glomerulusban több mint 20 szaglórost képez synapsist 20—25 mitralis és pamacsos sejt dendritjeivel. A glomerulusokban lezajló ingerületáttevődést még tovább bonyolítja, hogy a synapticus komplexek alkotásához hozzájárul egy lokális gátló interneuron az ún. A szaglórostok által ingerületbe hozott mitralis és pamacsos sejtek ingerületi állapotát tovább modulálja a bulbus olfactarius másik gátló interneuron csoportja: a szemcsesejtek.

A szemcsesejtek a központi idegrendszer egyes területeiről locus coeruleus, nucleus raphe dorsalis, nucleus olfactorius anterior eredő ún. A bulbus olfactorius ingerületeit a mitralis és a pamacsos sejtek axonjai vezetik a központi idegrendszer felé.

Itt most azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy a contractilis elemek miképpen hoznak létre nagyobb működési egységeket. A simaizomszövet kevés kivétellel cső alakú vagy üreges szervek contractilis falait alkotja, egységes rétegeket képez tunicae muscularesamelyekben a sejtek lehetnek egy irányban vagy hálózatosan rendezettek, de mindenesetre nem képeznek önálló szerv jellegű contractilis egységeket.

Ezek a rostok a tractus olfactoriusban futva részben a tractus állományának hátulsó—medialis részében elhelyezkedő nucleus olfactorius anteriorban, részben a telencephalon frontalis és temporalis lebenyeinek ún.

Ilyen terület például az amygdala vagy az uncus egy részét elfoglaló, ún. A nucleus olfactorius anteriorból eredő rostok a commissura anteriorban való kereszteződés után az ellenoldali bulbus olfactoriusban végződnek, ahol a szemcsesejtekkel képeznek synapticus kapcsolatokat. Az olfactorius kérgi területek pedig a szaglóingerületeket továbbítják a telencephalon és a diencephalon egyéb, a szaglóingerületek feldolgozásában szerepet játszó területei felé. Ilyen terület például a hypothalamus, az insularis kéreg vagy a hippocampus.

A szagló érzékszerv fejlődése.

A látószervek élettana és anatómiája, A látószerv anatómiája és élettana irodalom

A szagló érzékszerv fejlődéséről az arc fejlődésével kapcsolatban már szóltunk. A szaglóhámsejtek az orrplacod származékai, amely — mint láttuk — a homloknyúlvány részei által körülnőve, a mélybe süllyed, és az elsődleges szaglózsák fenekére kerül. Az elsődleges szájpad a látószerv funkcionális anatómiája során ez a két szaglózsák a közös orr—száj üreg tetejére kerül. A szaglósejtek idegnyúlványa később nő ki, és visszafele benő az agy bulbus olfactoriusába.

Azízlelőbimbó elektromikroszkópos szerkezetének sémás rajza Ízlelőszerv Ízlelőszerven organum gustus a mikroszkópos méretű ízlelőbimbók caliculi gustatorii seu gemmae gustatoriae összességét értjük.

5 комментариев

Ízlelőbimbók a nyelv hátán, oldalán, kisebb számban a látószerv funkcionális anatómiája lágy szájpadban és a garat hátsó falában, valamint elvétve a gégebemenet környékén fordulnak elő.

Az ízlelőbimbók szövettani szerkezete. Legnagyobb számban találjuk őket a nyelvháton a papillae circumvallatae oldalfalában, a papillae foliatae vályúi falában, a papillae fungiformes oldalán, de előfordulnak a szemölcsök közötti hámban is.

Az ízlelőbimbók kétféle sejtből, a vaskosabb, dinnyeszelet alakú támasztósejtekből és a köztük elhelyezkedő karcsú érzéksejtekből épülnek fel. Az érzéksejtek vékony pálcika alakú sejtek, közepükön a magnak megfelelő orsószerű a látószerv funkcionális anatómiája.

Apicalis felszínükön számos mikroboholyszerű nyúlvány található. A támasztó és az érzéksejtek úgy illeszkednek egybe, hogy az ízlelőbimbóknak a szabad felszín felé eső részén egy kis üreget hagynak szabadon, amelybe a hám felszínéről egy finom tűszúrásnyi nyílás porus gustatorius vezet.

Így az érzéksejtek apicalis felszíne és az abból kinyúló mikrobolyhok csupán a nyálban oldott anyagokkal kerülhetnek kapcsolatba.

Anatómia tételek (3. oldal)

Az érzéksejtek másodlagos érzősejtek, a látószerv funkcionális anatómiája saját axon jellegű nyúlványuk nincsen, hanem a sejtek bázisán a n.

Funkciós megjegyzések az ízlelőbimbók érzékhámsejtjeinek működéséről. Az érzékhámsejtek működése ma még sok tekintetben tisztázatlan. Nagy valószínűséggel ízérzést a nyálban oldódó bizonyos anyagok pl.

tétel :: Gyakorló ápoló

Na- K- Mg-ionok, enyhe savak, cukrok, aminosavak, stb. A különböző anyagok az ízlelőbimbók érzéksejtjeinek apicalis részéből kinyúló mikrobolyhok felszínén elhelyezkedő receptorokhoz kötődnek.

Az ízanyag-receptor interakció a mikrobolyhokban részben ionotrop, részben metabotrop folyamatokat indít el, melyek megváltoztatják bizonyos sejtfelszíni ioncsatornák ionáteresztő képességét. A depolarizáció hatására a sejt basalis részében elhelyezkedő vesiculákból a synapticus transzmisszióhoz hasonló módon neurotranszmitterek szabadulnak fel, melyek ingerületbe hozzák az érzéksejtek alapi részét körbevevő idegvégződéseket.

a lézeres látás helyreállítása fájdalmas

Az ízlelés központi készüléke. Az ízlelőbimbókban keletkezett idegimpulzusokat a nyelv elülső kétharmadából a chorda tympani, a nyelv hátsó harmadából a n.

A nucleus tractus solitarii ezeket az ingerületeket a thalamus nucleus ventralis posteromedialis magvához, illetve a pedunculus cerebellaris superior mentén elhelyezkedő nucleus parabrachialishoz továbbítja.

  • Átírás 1 Funkcionális anatómia III.
  • Látás száraz böjt

Ezekből a magokból aztán az ingerületek tovább vezetődnek a hypothalamus és a frontalis és a parietalis agykéreg különböző területeihez, ahol további, eddig ismeretlen, komplex ingerületfeldolgozási mechanizmusok eredményeként különböző ízérzetek alakulnak ki. Az ízlelőszerv fejlődése.

Az ízlelő érzékszerv a nyelv hámjával együtt fejlődik ki, a látószerv funkcionális anatómiája részben ectodermalis, részben endodermalis eredetű. Felteszik azonban, hogy az egyensúlyozó és a hallószerv neuroepitheliumához hasonlóan az ízlelőbimbók érzéksejtjei is placodalis eredetűek.

Epibranchialis placodnak nevezik a placod ama részét, amely a külső kopoltyúbarázdák dorsalis végeibe kerül be. Elképzelhető, hogy az ily módon a mélybe süllyedt hámsejtcsoportok kerülnek a későbbi ízlelőbimbók helyére a nyelv és a garat hámjában, s végül ezekből alakulnak ki az ízlelőbimbók érzéksejtjei.

Látószerv A látószerv organum visus három fő részből tevődik össze: 1. Szemgolyó A szemgolyó oculus, bulbus oculi a szorosan vett látószerv.

Lényegében mintegy 24 mm átmérőjű, gömb alakú test, felülről lefelé kismértékben kb. Előretekintő felszínén kisebb görbületi sugarú gömbszelvényként felszínéből kissé előreugrik az átlátszó szaruhártya, melynek szélét a szemgolyó felszínén ezért sekély barázda sulcus sclerae veszi körül.

A szemgolyón való tájékozódás céljaira a földgömbhöz hasonló beosztást alkalmazunk. A szemgolyó elülső, legkiemelkedőbb pontja a polus anterior, a hátsó a polus posterior. Az e kettőt összekötő egyenes az axis bulbi externus, míg ugyanezen egyenesnek a szem burkai belső felszínének pólusait összekötő darabját axis bulbi internus névvel jelölik.

E tengelytől a vízszintes síkban előrefelé haladva medial felé eltér az axis opticus vagy helyesebben a linea visus, amely a redukált szem csomópontját lásd az élettan megfelelő fejezeteit a retina fovea centralisával köti össze. A szem külső tengelyére merőleges equatorialis sík a szemet elülső és hátulsó féltekére osztja, és a szemgolyó külső felszínén az equatorban metszi.

A szemgolyó pólusai között számtalan elülről hátrafelé haladó délkör vonható, közülük azonban a tengelyen képzeletben átfektetett függőleges és vízszintes síknak megfelelően két fő meridiantemelünk ki. E három fő sík az equator és a két fő meridian sík a szemgolyót és egyben felületét is nyolc octansra osztja szét, amelyek helyzetét három jelzővel tudjuk meghatározni pl. Ez a beosztás természetesen csak durva anatómiai tájékozódásra alkalmas; szemészeti műtétek, idegentest helyének meghatározása ennél lényegesen finomabb mértani beosztás alkalmazását igénylik.

A látószerv funkcionális anatómiája szemgolyót három burok tunicae bulbi és az ezeket kitöltő ún. A szem magvának alkotói: a szemcsarnokok camera bulbia lencse lens és az üvegtest corpus vitreum. A szem külső rostos burka A szem külső rostos burka tunica fibrosa a látószerv funkcionális anatómiája erős, nagyobbára kollagénrostokból felépített, gömbhéj alakú burok, amelyet a szemgolyó magvának nyomása tart feszesen.

Anatómia, látószerv felépítése

Nagyobb hátsó, ínszerűen fehér része az ínhártya scleraennek elülső nyílásába óraüvegszerűen illeszkedik az átlátszó szaruhártya cornea.

Ínhártya sclera.

  • A szemgolyó belsejének legnagyobb részét, az üvegtest alkotja.
  • Fórum rúnák látásra

A szem hátsó pólusától 3 mm-re medial felé a n. E terület körül az ínhártya a szemideg külső burkával erősen összeszövődött. Ezért a n. Előrébb, különösen a szemizmok tapadásának megfelelően, ismét vastagabb 0,6 mm.

Funkcionális anatómia III.

Az ínhártyát a n. Az equator tájékán a szem négy nagy gyűjtőere venae vorticosae ferdén fúrja át az ínhártyát, végül a szemizmok tapadása tájékán az izmokból belépő elülső sugárerek aa. A sclera elülső mm széles övezetében a corneascleralis határ körül venás fonat venae episclerales található.

A corneoscleralis határ képződményeit a szaruhártya leírása után ismertetjük.

További a témáról