A röntgensugárzás olyan. Fizika - évfolyam | Sulinet Tudásbázis

Fizikai Szemle / - Sándor Endre: A 60 éves röntgensugárzás

Vízhűtésű röntgencső egyszerűsített ábrája Egy ródiummal Rh bevont anódú, 60 kV-os feszültségen működtetett röntgencsőből származó röntgensugárzás A röntgensugárzás nagyobb hullámhosszú így kisebb energiájú része az elektromágneses spektrumban az ibolyántúli sugárzáshoz csatlakozik, ezt nevezzük lágy röntgensugárzásnak. A kisebb hullámhosszú nagyobb energiájú — kemény röntgensugárzásnak nevezett — tartomány a gamma-sugárzással szomszédos, részben átfedésben is azzal.

Ezért az utóbbi kettőt nem is a hullámhosszuk, hanem a keletkezésük mögött álló fizikai folyamatok alapján különböztetjük meg.

A röntgensugárzás olyan

A gamma-sugárzás atommag átalakulások során jön létre, a röntgensugárzást ellenben nagyenergiájú elektronfolyamatok nagy sebességre felgyorsított elektronok és egy anyagi közeg kölcsönhatása hozzák létre.

A megfigyelt röntgen színképek hullámhossza 0, nm és 66 nm közötti, nagyon széles tartomány, mintegy 12 A röntgensugárzás olyan.

Röntgensugárzás mesterséges előállítása[ szerkesztés ] A röntgensugárzás mesterséges előállításához használt eszköz a röntgencső. A légritkított térben lévő elektródákra nagyfeszültséget kapcsolva, a katódból kilépő elektronok az anód felé gyorsulnak, majd a A röntgensugárzás olyan olvadáspontú fémből gyakran volfrám készült anódba becsapódva jön létre a röntgensugárzás.

A keletkezéséért felelős kétféle fizikai folyamatnak megfelelően a sugárzás spektruma is kétféle jelleget mutat. További részletek a röntgencső szócikkben. Fajtái keletkezés szerint[ szerkesztés ] A széles, folytonos spektrum a fékezési sugárzásból, a vonalszerű spektrum a karakterisztikus sugárzásból származik. A fékezési sugárzást a nagy rendszámú atommagok erős elektromos terén szóródó elektronok hozzák létre.

A lefékeződés során az elektronok energiájuk kis részét röntgen fotonok formájában kisugározzák, az energia másik része pedig hővé alakul. A sugárzás spektruma folytonos, a rövid hullámhosszú oldalon éles határral. A karakterisztikus sugárzás úgy jön létre, hogy az anódba becsapódó, elég nagy energiájú elektron képes az atom egy, az atommaghoz közeli, belső elektronhéjon lévő elektronját kiütni.

Az így megüresedő energiaszintű állapotra aztán egy magasabb energiájú elektron kerül, és az átmenet során az energiakülönbségnek megfelelő röntgenfoton emittálódik.

Röntgensugárzás

Spektruma vonalas, a vonalak helyzete az adott atomra jellemző. Orvostudomány[ szerkesztés ] A röntgensugárzást leginkább az orvoslásban, azon belül a diagnosztikában, az eszközpozicionálásban és a terápiában használják. Az orvosi diagnosztikában használt sugárzás erőssége 20— keV közötti energiájú, míg a terápiás sugárzás erőssége akár néhány MeV is lehet, ennek előállítására már gyorsítókat használnak.

A röntgensugarak biológiai hatása — gondos adagolás A röntgensugárzás olyan ellenőrzés esetén — sok betegség gyógyításánál előnyösen alkalmazható röntgenterápiapl. Nagyrendszámú atomok azonosítása[ szerkesztés ] A karakterisztikus röntgensugárzáskor az adott anyagi minőségű atomra jellemző színkép alapján meghatározhatók ismeretlen nagyobb rendszámú atomok.

Ugyanezen módszer segítségével a kristályok, ásványok, kőzetek összetételének vizsgálata is lehetséges.

A röntgensugárzás tulajdonságai

Élelmiszer-vizsgálat, -kezelés[ szerkesztés ] A röntgentechnológia felhasználható az élelmiszerek ellenőrzésére, a fizikai szennyeződések érzékelésére és minőségi célok érdekében az élelmiszerek belső szerkezetének tanulmányozására is. Élelmiszerek tartósítására, csírátlanítására is használható.

A röntgensugárzás felfedezése az akkoriban sokak által vizsgált katódsugárzással kapcsolatos kísérleteknek köszönhető. Hermann von Helmholtz elméleti módszerekkel vizsgálta az akkor még A röntgensugárzás olyan azonosított jelenséget.

Edison és Charles Glover Barkla közvetlenül a felfedezés után végeztek idekapcsolódó kísérleteket. Max von Laue neve a röntgendiffrakció jelenségének felfedezéséhez köthető.

Johann Hittorf — megfigyelte, hogy a vákuumcső negatív elektródájából sugárzás lép ki, ami a cső üvegfalával találkozva fluoreszcenciát okoz. Ezt a sugárzást -ban Goldstein nevezte el katódsugárzásnak. Később William Crookes vizsgálta a ritka gázokban történő energiakisülést, és megalkotta a róla elnevezett Crookes-csövet. Ez volt a mai értelemben véve az első katódsugárcső, amiben a vákuumban lévő elektródák között nagy elektromos feszültség van.

Azt vette észre, ha exponálatlan fotólemezt tesz a cső közelébe, akkor árnyékfoltok A röntgensugárzás olyan A röntgensugárzás olyan, de nem vizsgálta tovább a jelenséget.

A röntgensugárzás olyan

Nézzen a szemészre szerkesztés ] Tesla áprilisában kezdte el vizsgálni A röntgensugárzás olyan jelenséget egy saját tervezésű nagyfeszültségű vákuumcsővel és a Crookes-csővel. Technikai publikációiból kiderül, hogy olyan speciális egyelektródás csövet fejlesztett ki, amelyben nem volt céltárgyként elektróda.

Erről -ben a New York -i Tudományos Akadémia előtt tartott előadásában számolt be. A Tesla műszere mögött álló jelenséget hívjuk ma fékezési sugárzásnak.

  • Mi szükséges a látás erősítéséhez
  • Fizika - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  • 100% -os látással rendelkező személy
  • Mennyire káros az ismételt röntgensugárzás?
  • Mennyire káros az ismételt röntgensugárzás?
  • Röntgensugárzás Eszköztár: Az első fizikai Nobel-díjat ban Wilhelm Röntgen kapta a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért.

Nem közölte eredményeit, és nem tette széles körben ismertté. Későbbi röntgenkísérletei bírták rá, hogy figyelmeztesse a tudományos közösséget a röntgensugárzás biológiai kockázataira. Hertz[ szerkesztés ] Hertz ben kezdte vizsgálni a sugárzást, és kimutatta, hogy nagyon vékony fémfólián például alumíniumon képes áthatolni. Lénárd Fülöp Hertz egyik magyar származású hallgatója továbbvitte a kísérleteket.

Mennyire káros az ismételt röntgensugárzás?

Kifejlesztette a katódsugárcső egy változatát, és megvizsgálta, mennyire hatol át a sugárzás különböző anyagokon. Helmholtz[ szerkesztés ] Helmholtz úgy írta fel a fény elektromágneses elméletén alapuló A röntgensugárzás olyan összefüggéseket, hogy nem tudatosult benne, röntgensugárzást vizsgál.

A röntgensugárzás olyan

Röntgen felfedezése előtt felvetette, hogy diszperzió jöhet létre, de ő maga nem végzett röntgensugárzással kapcsolatos kísérleteket Wiedmann's Annalen, XLVIII.

További a témáról