A látás szerepe az emberek életében,

Kód szerint[ szerkesztés ] Nem nyelvi kommunikáció[ szerkesztés ] Nonverbálisnak vagy nem nyelvinek nevezünk minden olyan kódot, ami nem használ nyelvet. Példa az érintés, a térköz lásd proxemikaa testbeszéd sok más jele lásd arcjáték, szemkontaktusok, gesztusokés az öltözködés.

A jelek utalnak az üzenet tartalmára, ami lehet akaratlagos igen vagy nem intésevagy akaratlan, mint az izzadás. Ide tartoznak a feromonok által közvetített jelek is. Az írott, különösen a kézzel írott szövegek is tartalmaznak nem nyelvi elemeket, mint a stílus, a betűk vagy írásjegyek formálása, a szavak elrendezése, vagy az érzelmek kifejezése emotikonokkal.

Az élőlények kiértékelnek minden jelet, amit érzékeikkel fel tudnak fogni.

Szóbeliség[ szerkesztés ] A hatékony szóbeli kommunikáció sok tényezőtől függ, és nem szigetelhető el teljesen a nem nyelvi kommunikációtól. A beszédhez szorosan kapcsolódnak a nem nyelvi kommunikáció elemei, készség mások meghallgatására és a magyarázatra. Az emberi nyelv szimbólumok szavak, lexémák és nyelvtani szabályok összességeként definiálható, ahol is a szabályok kezelik a szimbólumokat.

A nyelvmint olyan, a nyelvek közös tulajdonságaira utal. A nyelvtanulás a kora gyermekkorban a legintenzívebb, amikor a gyerek anyanyelvét tanulja. Ekkoriban könnyen tanulja, de könnyen el szemész kinevezése évente felejti a nyelvet. A több ezer nyelv közül a legtöbb lexémáit hangsorok beszélt nyelvvagy gesztusok és mimika építi fel jelnyelvek.

Nincs éles a látás szerepe az emberek életében a nyelvjárás és a külön nyelv között. A természetes nyelvek mintájára alkottak mesterséges nyelveket emberi használatra, amelyek a természetes nyelvekhez hasonlóan építkeznek. Erre példa az eszperantó és a volapük.

• Hogyan lehet helyreállítani a látás rövidlátását
• Szaglás és ízérzés | Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
• Gyakorlatok a látástechnika helyreállításához

Egy másik fogalomrendszerben mesterséges nyelvnek nem ezeket, hanem a programozási nyelveket tekintik, amelyek egyaránt szólnak az emberhez és a számítógéphez. Az ember a matematikát is nyelvszerűen fogja fel, így beszélünk a különféle matematikai formalizmusok nyelveiről. A kommunikáció többnyire kölcsönös, azaz a résztvevők egyszer adók, másszor vevők.

A hatékony kommunikáció jellemzői: Az információközlésre szabványos nyelvezetet használ. Ha valami tisztázásra szorul, akkor rákérdez, vagy válaszol, ha rákérdeznek. Kijelentései közvetlenek, egyértelműek. Közli a többi résztvevővel, ha a tervek vagy a célok változtak.

Kommunikáció

A többi résztvevőt ellátja minden szükséges információval. Megfelelően használja a nonverbális jeleket Megfelelő sorrendben közli az információkat A közlés szerkezete jól felépített [4] Írás[ szerkesztés ] Az írás feltalálása óta a mindenkori technológiának megfelelően fejlődik. Ennek hatására alakult ki a kommunikációpszichológia és a médiapszichológia. Az írás története három szakaszra osztható: [5] Az írás a piktogramokból alakult ki képírás.

A jeleket kőbe vésték, így nem a látás szerepe az emberek életében mozgatni, azonban elkezdték egységesre alakítani a jeleket. A következő lépésben különféle hordozóanyagokat kezdtek el használni, mint a papiruszta viasztaz agyagtáblátvégül a papírt.

Eközben az írás rendszere leegyszerűsödött, a képírásból ábécék alakultak ki. Az írás mozgathatóvá vált. A harmadik szakasz az újabb technológiára alapult, és elektromágneses sugárzáselektromos és mágneses jelek tárolják és hordozzák az információt. Ezzel a kommunikáció egy olyan folyamat, amiben jelentést kapcsolnak és szállítanak, hogy létrehozzák a megosztott megértést.

Gregory Bateson szerint ez az univerzumban fellelhető tautológiák másolása.

Ha az olvasó valamit nem ért meg, akkor szintén meg kell beszélnie ezt az íróval. Éppen ezért a vállalatoknál mindenképpen kell beszélgetés, hogy tisztázzák a dolgokat. Ahogy a kommunikációs folyamatokban, úgy itt is vannak alapfeltevések a résztvevőkről, mint állatokról, emberekről, élőlényekről, gépekről, cselekvő lényekről, viselkedő lényekről.

Tekinthetik alapvetően társasnak, vagy részek összességének. Kiemelhetik az elemek egy részét, és azok szempontjából is tárgyalhatják. A különböző megközelítések különböző fogalmakat, modelleket és elméleteket eredményeznek.

Ennek azonban az a következménye, hogy a kommunikáció tárgyalásakor mindig meg kell határozni a szemléletmódot, különben a megközelítések keverése zavart okoz. A személyes tapasztalatok fontossága[ szerkesztés ] A kommunikációt, különösen az emberi kommunikációt nem lehet távolságtartóan kezelni, már csak azért sem, mert ennek tárgyalása további kommunikációt igényel.

Tartalomjegyzék

Még megfigyelőként is a saját tapasztalatok, előítéletek, belemagyarázások, következtetések, és a látás szerepe az emberek életében az olyan ösztönösen működő folyamatok is, mint a tudatelmélet is óhatatlanul befolyásolja a kommunikációról alkotott gondolatokat. Ezen nem változtat még az sem, ha a megfigyelő nem érti a nyelvet, amin a résztvevők beszélnek.

Mindezek a folyamatok működnek akkor is, ha éppen magáról a kommunikációról esik szó. Ez ahhoz vezet, hogy a megfigyelés és a leírás a felszínen mozog, és éppen a lényeget nem tudja megragadni.

Korlátozza a jelenség szerkezetének megértését, Cselekvéselméleti megközelítés[ szerkesztés ] Cselekvéselméleti megközelítésben a kommunikáló felek közös cselekvést hajtanak végre. Ezzel további belső folyamatokat vesznek számításba, mint célt, terveket és gondolatokat. A kommunikációt magát is cselekvésnek tekintik, amit meghatároznak a céljai.

Ezek egyike a megértés, de a feleknek további céljai is vannak, amelyek a helyzettől függenek, és amelyek csak közösen érhetők el. Társas cselekvésként csak a kölcsönös kommunikáció értelmezhető.

Ez például azt jelenti, hogy a beszéd és a hallgatás csak egymással párban jöhet létre. A kölcsönös kommunikáció nem egymástól elszigetelt egyének cselekvéseinek összessége. Egy további ismertetőjel a kreativitás : új ötletek, gondolatok, megoldások születnek, amelyeket a résztvevők egyenként nem tudtak volna létrehozni.

Problémaelméleti megközelítés[ szerkesztés ] Problémaelméleti megközelítésben a résztvevők problémát oldanak meg. A problémát megfigyelik és megállapítják, majd megoldják.

Bevezetés A szaglás és az ízérzés zavara a nemzetközi statisztikák alapján a lakosság kb. Gyakran csak az elhanyagolt érzékelés néven emlegetik a látás és a hallás után, mégis ezen érzékelések eltávolításai befolyásolják az ember közérzetét és a személyes biztonságát. A szaglás és az ízérzés az életminőség szempontjából kiemelt fontossággal bír. Jelentősége sokszor csak akkor tűnik fel, amikor a szaglászavar már kialakult.

Ez a megközelítés összefér a cselekvéselméleti megközelítéssel. Az egyik legfontosabb megoldandó probléma az önazonosság fejlesztése és megerősítése, amit a többi szereplővel való kapcsolat alakít. Ez például elérhető a saját élmények elmesélésével és mások hasonló történeteinek meghallgatásával.

Jelelméleti megközelítés[ szerkesztés ] Népszerű megközelítés, ezt tanítják az iskolákban. Itt a kommunikáció jelei egy közvetítő közegen, csatornán át haladnak, és a jelek bizonyos folyamatokat váltanak ki. Ha a kommunikáció kölcsönös, akkor ezt úgy képzelik el, hogy időnként változik a jelek haladási iránya, mert az eddigi adótól a hallgató vette át a szerepet, és az eddigi adóból hallgató lesz.

A szereplők mibenléte, társas aspektusok, öntudat, tervek, célok és cselekvés nem játszik semmi szerepet. Claude Shannon és Warren Weaver matematikailag ezzel a megközelítéssel írták le a kommunikációt. A matematikai modellek kezelik a jelek és jelkombinációk sorozatát. A csatorna átviteli kapacitását is ehhez igazodva számítják ki. A matematikai kommunikációelmélet elfogadottsága miatt a jelelméleti és a cselekvéselméleti megközelítés nem mindig válik szét.

Természettudományi megközelítés[ szerkesztés ] Természettudományi megközelítésben eltekintenek az élőlények kommunikációja közben lezajló belső folyamatoktól.

• Hyperopia egy szemben, hogyan kell kezelni
• Érzékszerv – Wikipédia
• Nlp a látáshoz

Bizonyos feltételek teljesülése esetén lemennek akár a molekulákig is, és molekulák közötti kommunikációról is írnak lásd sejtmemória, illetve beszélnek. A kommunikációt az evolúció egyik hajtóerejének is tekintik.

Az orvostudományban és a gyógyszerészetben a betegségek keletkezésére is segít magyarázatot adni. Pszichológiai megközelítés[ szerkesztés ] A kommunikációpszichológiában a résztvevők belső, lelki folyamatait követik nyomon.

Alapvetően egyéneknek tekintik őket. Az egyén pszichológiai leírásából kiindulva tekintetbe veszik a társas folyamatokat is. Ebből a megközelítésből elméleteket és modelleket is alkotnak, amiket többek között terápiás célokra is használnak. A továbbképzéseken is gyakran előveszik ezeket az elméleteket.

Paul WatzlawickDon D. Jackson és Janet H. Beavin pszichológusok terápiás tapasztalataikra építve alkották meg elméletüket ben, ami terápiás szemszögből közelítette meg a kommunikáció szerepét az emberi kapcsolatokban. Közös írásuk német fordítása népszerűvé tette a kommunikáció témáját a pszichológiában az es években. Ők írták le azt az alapvetést is, hogy nem lehet nem kommunikálni.

Friedemann Schulz von Thun Watzlawick nyomán alkotta meg a kommunikáció négyoldalú modelljét, amiben a kommunikációt négyoldalú folyamatként írta le. Ebben a modellben az a látás szerepe az emberek életében és a vevő között az üzenet egy négyzetbe van fogadva, ami a következő aspektusokat tartalmazza: Téma: Miről beszél?

Kapcsolat: Az adó és a vevő kapcsolata. Önkifejezés: Hogyan nyilvánul meg magáról az adó? Szándék: Mit akar az adó a vevőtől?

Grice szándékkifejezési és -felismerési modellje[ szerkesztés ] A pszichológia elismeri a kódmodellt, mint az emberi kommunikáció egyik mechanizmusát, de feltételez egy összetettebb, a szándékok kifejezésén, illetve felismerésén alapuló modellt is. Az első jelentősebb elmélet Paul Grice nevéhez fűződik, melynek három egymásra épülő eleme van: a szándék központi jelentősége, az adott szándékra vonatkozó következtetések, és az ezeket a következtetéseket szolgáló vezérelvek, az úgynevezett maximák.

A szándék központi szerepe leginkább a 'nem szó szerinti jelentés' példáján a látószerv anatómiai fiziológiája szemléltethető, ugyanis a kódmodell egyik kritikája az, miképp jut el a vevőhöz az adó által küldött, átvitt értelmű, ironikus vagy viccesnek szánt üzenet releváns tartalma. Azaz, ha nem szó szerinti a jelentés, csak a dekódolás nem lehet elegendő egy nyelvi aktus megértésében.

A nyelvi kódalkalmazással csak a szó szerinti jelentésig jutunk el, de ezen felül egy sor következtetést kell levonnunk, melyek különböző természetűek lehetnek.

Figyelembe vehetjük például a kijelentés kontextusát, vagy feltételezhetjük, hogy a kommunikációs helyzet kooperatív, azaz hogy a felek adóként és vevőként is betartanak négy alapszabályhalmazt. Ezek az ún. A kommunikációt kölcsönös egymásra hatásként értelmezi.

Navigációs menü

A résztvevőket egymásra ható jövőkép a környezettel értelmezi, a látás szerepe az emberek életében különféle hatások alatt állnak és azokra reagálnak.

A hatások vonatkozhatnak az egyes élőlényekre, a közöttük végbemenő folyamatokra vagy anyagi környezetükre, vagy érinthetnek egyszerre több élőlényt is. A legegyszerűbb élőlényeknél egyszerű hatás-reakcióként írhatók le. Az ember viselkedésének leírása ezzel a módszerrel nagyon összetett.