Emberi látómező, Látótér vizsgálat
Az állatok egy részénél, főként a zsákmányállatoknál a szemek egymásnak háttal, a fej két oldalán találhatók, mivel ez biztosítja a lehető legnagyobb látómezőt. Ez jellemző például a nyulakraa bubalusokra és az antilopokra. Az ilyen állatoknál a emberi látómező gyakran egymástól függetlenül mozogva növelik a látómezőt. A madarak egy része a szemek mozgatása nélkül is fokos látómezővel rendelkezik. Más állatoknál, főként a ragadozóknál a két szem a fej elülső részén helyezkedik el, lehetővé téve a binokuláris látást és csökkentve a látásromlás romlott látómezőt a sztereopszis érdekében.
Навигация по записям
Ez jellemző a sasraa macskára és a kígyókra is. Egyes ragadozóknál, főként az olyan nagy emberi látómező, mint a nagy ámbráscet és a kardszárnyú delfin a szemek a fej ellenkező oldalán vannak. Más, nem feltétlenül ragadozó állatoknál, például a repülőkutyaféléknél és egyes főemlősöknél a szemek szintén előrefelé néznek. Ezeknek az élőlényeknek szükségük van a mélységészlelésre; például a binokuláris látás elősegíti a kiválasztott gyümölcs leszedését vagy a megfelelő ág megtalálását és megragadását.
Mi a látótér?
Az előre néző szemű állatok rendszerint együtt vándorolnak. Mikor a szemek együtt fordulnak oldalra ugyanabban az irányban verzióa közelebbi tárgyak gyorsabban mozdulnak el, mint azok, amelyekre a szemek irányulnak vergencia.
A szemek befelé való mozgását konvergens, kifelé tartó mozgását pedig divergens szemmozgásnak nevezik. Egyes állatok köztük az emberek, de főként a divergáló nézésűek exotrópok mindkét stratégiát alkalmazzák. Például egy seregély szemei oldalirányban helyezkednek el, hogy nagy látómezőt biztosítsanak, de képesek egyszerre előre nézni, így az egymást átfedő látómezők térlátást tesznek lehetővé.
Jól ismert példa a kaméleonmelynek szemei apró tornyokon rögzülnek, és egymástól függetlenül mozognak fel, le, balra vagy jobbra.
Mindemellett a kaméleon vadászat közben képes a két szemét egyszerre egyetlen tárgyra emberi látómező, vergenciát és 2 asztali látás eredményezve. Binokuláris egybeolvasztás[ szerkesztés ] A binokuláris egybeolvasztás azt jelenti, hogy egy inger érzékelésének küszöbe alacsonyabb két szemmel, mint eggyel.
2.2. A színlátás és világosságérzékelés folyamata
Két változat létezik. Homályos jel érzékelése esetén két érzékelő használata egy helyett statisztikai előnnyel jár. Matematikailag az előny egyenlő négyzetgyök kettővel, emberi látómező körülbelül 1, Mikor a látókéreg egyes sejtjei egyszerre mindkét szemtől kapnak információt, megkezdődik a binokuláris facilitáció, azaz egy olyan tevékenységi szint, ami nagyobb, mint a szemek külön történő működése esetén jellemző szintek összege.
Az érzékelés során a két szem használatából származó, 1,ot meghaladó előny e mechanizmusnak, az idegi egybeolvasztásnak köszönhető.
Binokuláris kölcsönhatás[ szerkesztés ] A binokuláris egybeolvasztás mellett a két szem az alábbi három módon hathat egymásra: Pupillaátmérő.
2.1. Az emberi szem
Az egyik szemnél a fényerősség csökkenése mindkét szem pupillaátmérőjét csökkenti. Ez akkor is megfigyelhető, ha az egyik becsukódik, míg a másik nyitva marad; ebben emberi emberi látómező helyzetben a nyitott szem pupillája kissé kitágul. Alkalmazkodás és vergencia. Az illeszkedés a szem fókuszának állapota. Ha az egyik szem nyitva van, míg a másik nincs, és a nyitott szem egy közeli pontra fókuszál, akkor a lezárt szem is ugyanarra a pontra kezd fókuszálni.
Az illeszkedés és emberi látómező összetartás egy reflexhez emberi látómező, így az egyik kiváltja a másikat. Szemek közötti áthelyezés. Az egyik szem alkalmazkodásának állapota kis mértékben hat a másik fényhez való alkalmazkodására is.
Az egyik szemnél előidézett utóhatások a másiknál is mérhetők. Utrokuláris megkülönböztetés[ szerkesztés ] Az utrokuláris megkülönböztetés az a módszer, ami a ptosis befolyásolja a látást eldönteni, hogy ha mindkét szem nyitva van, melyiknek a monokuláris képe látható domináns. Maga a jelenség a szemek dominanciánán alapul. Ez kétféle módon kezelhető: az egyik kép elnyomásával, ami a másikat láthatóvá teszi, illetve a két kép összeolvasztásával.
Azt a jelenséget, amikor egy tárgyról két kép is látható, kettős látásnak vagy diplópiának nevezik. A két szemből származó képek összeolvasztása legalább két ok miatt megkülönböztethető a térlátástól sztereopszis. Először is a binokuláris látás olyan rendellenességei, mint a kancsalság, megspórolják az összeolvasztást, de megszüntetik a sztereopszist.
Másodszor pedig, egy tárgy mélysége a szemektől való távolságtól függetlenül pontosan megítélhető annak ellenére, hogy a tárgyról két kép látható. A képek összeolvasztása a látótér csak egy kis részében történik meg, ott, ahol a szemek rögzülnek. A fixációs ponton át a vízszintes síkban egy görbe vonal helyezkedik el, mely mentén a tárgyak a két szem megfelelő retinális pontjain helyezkednek el.
Ez a vonal az úgynevezett empirikus horizontális horopter. Az optikai horopter a tér azon pontjainak összessége, amelyek mindkét szem azon emberi látómező ingerlik, amelyek a többivel azonos irányból kapnak információt. Együttesen egy szabályosan görbült virtuális felszínt képeznek. Létezik egy empirikus vertikális horopter is, ami a fixációs pont felett a szemtől távolodva, alatta pedig a szemhez közelítve hajlik meg. A horizontális emberi látómező vertikális horopterek jelzik az egyedüli látás térének középpontját.
Ezen a vékony, görbe téren belül a horoptereknél közelebbi és távolabbi tárgyak egyedül látszanak. A terület neve Panum összeolvasztási területe azért terület, mert Panum eredetileg csak a horizontális síkot vizsgálta.
Panum összeolvasztási terén kívül a tárgyak duplán láthatók. Szem dominancia[ szerkesztés ] Mikor a szemeknek saját képük van a tárgyakról, lehetetlenné válik a képek elrendezése Panum összeolvasztási terén kívül, ha az egyik kép a területen belül található.
Ez akkor történik meg, amikor valaki az egyik ujjával rámutat egy távoli pontra. Amikor az ujjhegyre tekint, az egyetlen kép, a távoli tárgy viszont kettő. Mikor pedig a távoli tárgyat nézi, az egyetlen kép, míg az ujjhegye kettő.
Рубрика: Emberi látáshibák
A sikeres mutatáshoz az egyik távoli képnek elsőbbséget kell kapnia, míg a másik figyelmen kívül kerül, vagy elnyomódik szem dominancia. Az a domináns szem, amelyik elsőbbséget kap. Bővebben: Sztereopszis A sztereopszist általában a mélységészleléshez kapcsolják helytelenül.
A térlátás a finom mélységérzékelés képessége, melyet a két szem különböző elhelyezkedéséből adódó parallaxis biztosít.
Két fajtája létezik: mennyiségi sztereopszis, melynél a látható mélység nagyon hasonlít a tárgy tényleges mélységére, és a minőségi sztereopszis, melynél a mélység megfelelő módon közelebb vagy távolabb van, mint a fixációs pont, de a mélység mennyisége nem növekszik a tárgy fixációs ponttól való távolságával.
Amikor a tárgy két, egy szemmel látott képe összeolvad, egy úgynevezett küklopsz képet alkotva, új vizuális irányt kap, ami lényegében a két különböző vizuális irány átlaga.
A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót.
Ezt a jelenséget allelotrópiának nevezik. Az új vizuális irány kiindulópontja nagyjából e két szem közé, az úgynevezett küklopsz pontra mutat.
2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek
A küklopsz pont emberi látómező href="http://peters.hu/4922-n-ltsa-40-utn.php">nő látása 40 után nem pontosan a két szem között található, a domináns szemhez egy kissé közelebb helyezkedik el.
Binokuláris versengés[ szerkesztés ] Mikor a két szem azonos retina részein nagyon különböző képek láthatók, az érzékelés néhány pillanatra az egyiknél, majd a másiknál valós méretű látásvizsgálati diagram, olyan hosszú időre, ami elegendő a kép megtekintéséhez.
A két szemnél emberi látómező kép eltérő érzékelését binokuláris versengésnek nevezik.
Az űrkutatás legnagyobb felfedezései 2020-ban
emberi látómező A binokuláris látás rendellenességei[ szerkesztés ] A sztereopszis és a látvány egyedüliségének fenntartásához a szemeknek pontosan a megfelelő irányba kell állnia. Az egyes szemek szemüregben való elhelyezkedését az extraokuláris izmok irányítják. A két szem izmainak apró különbségei a hosszt, az illeszkedési helyzetet emberi látómező az erőt illetően oda vezethetnek, hogy az egyik szem az üregében orbita valamelyest eltolódik a másikhoz képest, különösen fáradtság esetén.
Ez a jelenség a fória, amely a takarási teszt segítségével mutatható ki. Ennek elvégzéséhez a vizsgálati alanynak egy együttműködő személy szemébe kell néznie. Az alany szemét el kell fedni egy kártyával, a másik szemmel pedig a segítő ujját kell figyelnie. Az ujjat körbe kell mozgatni, ami leállítja azt a reflexetami a letakart szemet a megfelelő vergencia pozícióban tartja. Az ujj megállítása után fel kell fedni a letakart szemet.
Ezután megfigyelhető, ha a felfedett szem gyorsan elmozdul a kancsal helyzetből, illetve, ha a megfelelő pozícióhoz képest befelé emberi látómező. Ha a felfedett szem kívülről befelé mozdul emberi látómező, akkor a személynek exofóriája, ha pedig belülről kifelé mozdul, akkor ezofóriája van. Ha a szem egyáltalán nem mozog, a személynek ortofóriája van. A legtöbb embernek van egy bizonyos mértékű exofóriája vagy ezofóriája; ami szokványosnak számít. Ha a felfedett szem vertikálisan mozdul el, a személynek hiperofóriája vagy ha lentről felfelé mozdul hipofóriája van.
3D megjelenítési technikák
Az ilyen vertikális fóriák elég ritkák. Az is megtörténhet, hogy a szem elfordul a látótengelye körül. Emberi látómező ilyen ciklofóriák nem figyelhetők meg a takarási teszt segítségével; ritkábban fordulnak elő a vertikális fóriáknál. A takarási teszt során az ilyen fóriával rendelkező személy egy rövid ideig tartó kettős látást avagy diplópiát tapasztal a szem felfedését követően.
Ez a szem rövid ideig tartó kiigazítatlanságának szokványos következménye. Ha a diplópia elhúzódik, akkor rendellenességnek számít. A takarási teszt a binokuláris látás emberi látómező problémáit a trópiákat is képes kimutatni. A vizsgálatot végző személy az egyik szem takarása közben megvizsgálja a másik szemet.
Ha a szem kívülről befelé mozdul, a személynek exotrópiája, ha belülről kifelé mozdul, akkor pedig ezotrópiája van. Az exotrópiás személy szeme kifelé, az ezotrópiásé befelé fordul, és tompalátáshoz ambliópia vezethetnek.
Ha a lefedett szem a jól látó szem, akkor az ambliópiás szem hirtelen a személy egyetlen látó szemévé válik. A kancsalság abból a mozgásból mutatkozik meg, amit a szem a vizsgálatot végző személy ujjára való rögzüléskor végez. Léteznek függőleges trópiák a hipetrópia és emberi látómező valamint létezik ciklotrópia is.
