Filozófiai világnézet
Természetes ez, hiszen az ilyen kritikus korszakokban ugyan hova fordulhatna a belátóbb ember útmutatásért mint a gondolat tiszta világához.
A filozófia a kultúra lelkiismerete és öntudata és ha valahonnan remélhetjük a kultura fejlődésének katasztrofális meggyorsulása következtében beállott káosz tisztulását, akkor az bizonyára lelkiismeretének és öntudatának filozófiai világnézet várható. Ez az adventi hangulat magával hozza, hogy a filozófia, mint tiszta racionalitás szorosabb kapcsolatba kerül a szellem irracionális erőivel és kívánkozásaival, olyan területekkel, amelyek elsősorban - a legszélesebb értelemben vett - vallásos érzéseket illetik.
Előtérbe kerül a világnézet kérdése.
Tartalomjegyzék
Sajnos, ennek az általános várakozásnak, kívánkozásnak és a vele párosuló jóhiszeműségnek sok illetéktelen vámszedője filozófiai világnézet. Csak úgy burjánzik az elméletalkotás, a nagy talányok könnyed megfejtése, a népszerűsítés, a nagy közönség tájékoztatása: valami útszéli filozofálgatás olyanok részéről, akiknek soha életükben semmiféle közük nem volt a filozófiához és az igazi világnézet kérdéséhez.
Ezek az alkalmi bölcselők kettős kárt tesznek. Egyfelől diszkreditálhatják a filozófiát a józanabb kritikájú laikus előtt, másfelől megzavarják a könnyenhívők fejét.
Ezeket így meggondolva ismerjük fel igazán az olyan filozófiai világnézet jelentőségét, mint a Tankó Béláé. A valódi szaktudósok egyik legkitünőbbike szólal itt meg, hogy napjaink nagy kérdései körül kalauzoljon.
A világnézet filozófiai világnézet, a vallás és metafizika, a teológia tudományossága, vallás és művészet: ezek azok a témák, amelyekről az összegyüjtött értekezések egyik fele szól.
Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör. Az újplatonikusok szerint a metafizika tárgya az ami túl van a természeti dolgokon, éspedig úgy, hogy azok előfeltétele. Ennek megfelelően a metafizikán a lét végső okairól, annak lényegéről szóló tanítást értették. Ebben a korban a metafizika lényeges alkotórésze volt a világnézetnek.
A másik fele Kant, Hegel, Pascal, Bergson filozófiájáról értekezik és - a magyar irodalmi emberek előtt különösen érdekkeltően - Greguss Ágostról mint esztétikusról. Tankó Béla kiválóan arra való tudós, hogy a nagyközönséghez is szóljon.
Gondolatvilága telve élettel filozófiai világnézet nála az ész birodalma egészen szoros kapcsolatban áll a vallásos érzésekkel és művészi hajlamokkal. Egy teljes és harmonikusan kibontakozott emberi szellem szól hozzánk és szilárd gondolati alapokat kínál a mai káoszban. És gondolatait csak még vonzóbbá teszi művészi, meleg és előkelő stílusa. Örömmel kell megjegyeznünk, hogy a könyvet a debreceni egyetem diákjainak Bethlen Gábor Köre adta ki, ellenben a Corvin-nyomda silány, sajtóhibáktól hemzsegő kiállítása a legsúlyosabb ítéletre is méltó.
