Mi volt a látvány

Négy gondolatébresztő látvány – Wikipédia

A diaporáma ősének tekinthető a laterna magicaahol festett üvegképeket vetítettek ki, és a vetítő berendezés fényforrása még lámpás volt. A mi volt a látvány történő vetítést a második világháború után a Kodak hozta divatba nyersanyagai propagálása céljából, legelőször Franciaországbanés ben már fesztivált is rendeztek a hangosított fotómontázsok számára. Innentől kezdve Franciaországban gomba módra szaporodtak a diaporáma klubok.

A francia Simda gyár ben bemutatta az első szériában gyártott képátúsztató berendezést.

Belépés A látvány-méhecskehotel -darázsgarázs A nem támadékony magányos méhek és darazsak védelmét szolgáló, hagyományos méhecskehotelek darázsgarázsok önmagukban is rendkívül érdekes természetvédelmi eszközök. Ha azonban azt is láthatóvá tesszük, hogy mi zajlik a fantasztikus kialakítású bölcsőkben, akkor még elképesztőbb dolgokat láthatunk - ehhez pedig csak néhány üveg kémcsőre van szükségünk! Ugyanakkor a beköltöző, szelíd, nem támadékony magányos darazsak akár még a méheknél is hasznosabbnak tekinthetőek, mivel a felnőttek alapvetően beporzók, míg a lárváik számára vadásznak pl. A méhecskehotelek régebbi nevükön darázsgarázsok lakói a magányos méhek és darazsak közül kerülnek ki. Ezek a néhány milliméterestől a poszméh méretig előforduló, szelíd, nem támadékony fajok partfalak, fák, talaj lyukaiba falazzák utódaikat.

A hatvanas évek végén a párizsi Kodak cég Magyarországra is elhozta több, kézzel vezérelt diaporáma showját, a magyarországi fotográfusok ennek nyomán kaptak kedvet tömegesen diaporámák készítésére. Diaporámák összeállítására kezdetektől motivációval szolgált az az igény, hogy az amatőr fotósok nagyobb nyilvánosság előtt, kellemes és folyamatos látványmenetben mutathassák be felvételeiket.

E kifejezési forma művelői később felfedezték az átúsztatásban és a képnek a hanggal való összefüggésében rejlő bonyolultabb lehetőségeket.

A diaporáma technikája[ szerkesztés ] A klasszikusnak mondható formához két diavetítőgép szükséges. Ez a szám később — a lejátszás automatizálásának köszönhetően, a mű specifikus esztétikai és dramaturgiai sajátosságainak megtartása mellett — 3-ra, 4-re, sőt, elvileg akárhányra változott. Mindaddig, amíg a vetítők ugyanarra a helyre, tehát egymásra vetítik képeiket, a látvány változása a képátúsztatás elve szerint történik, a kép és a hang között kompozíciós érzelmi és formai összefüggés van, diaporámáról beszélhetünk.

mi volt a látvány

Manuális átúsztató berendezés ból A diaporáma létrehozásának technikája alapvetően azonos volt a műsorok bemutató technikájával. A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben a diaporáma manuális működtetésű volt, speciális eszköze a képátúsztató mechanika. A vetítőgépek lencséi előtt mozgatható — itt nyíló, amott meg éppen mi volt a látvány — lamellák mi volt a látvány elhelyezve, melyeket egyetlen közös karral a vetítő személy mozgatott, tetszés szerinti sebességgel.

A kar szabad ide-oda mozgatása során a kivetített képek a legkülönfélébb tempóban és irányban keveredtek, mígnem valamelyik diakép végleg felváltotta a másikat hogy az így felszabadult vetítőgéppel léptetni lehessen a következő diára.

A művet bemutató személy, aki általában maga a szerző volt, a hangszalagon rögzített kompozíció ismeretében bonyolította a vetítést, s gyakorta a zene kiváltotta pillanatnyi hangulat szerint változtatott a látvány megjelenésén.

A diaporáma művek bemutató technikája az idők során jelentős fejlődésen esett át. A képátúsztató mechanikát először felváltotta a vetítőizzók elektronikus vezérlése ez szebb, vignyettálásmentes, egyenletesebb fényfelületű, bár kissé késedelmesen reagáló képátmenetet produkáltmajd piacra kerültek a hangszalag egyik sávjára vezérlőjelet rögzítő és azt visszaolvasni képes programozó berendezések.

Négy gondolatébresztő látvány

Hamarosan megjelentek a számítógépes programozható szoftverek is, emiatt eltűnt ugyan a kezdeti, érzékletesnek mondható bemutatási stílus, viszont mi volt a látvány javíthatóvá vált a hangszalagon rögzíthető program. A kódolás tekintetében szerte a világban nagyon eltérő műszaki megoldások születtek.

Bár az automatizálás megkönnyítette, ugyanakkor az egymással vetélkedő vezérlő megoldások eltérő volta meg is nehezítette az alkotók nemzetközi együttműködését, az egységes programozó és vetítő szabvány elterjedését.

A diaporámával párhuzamosan fejlődtek ki, de értelemszerűen más összefoglaló elnevezést kaptak a tetszőleges formátumú felületen, egymás mellett, több képmezőben megjelenő képekből álló, bár ugyancsak átúszással vetített, de összhatásukban mozaikszerű és más formai jegyeket mutató vetítettképes látványosságok.

Ezek hagyományos neve multivízió. Ez irányban a hetvenes és nyolcvanas évek során jelentős fejlesztések folytak, melyek mögött kezdetben a Kodak állt, az amerikában honos Ektagraphic és a világon valaha is legnépszerűbbnek mondható Kodak Carousel vetítőgépek know-how-jának birtokában. A világ nagy kiállítási seregszemléin és fontos PR rendezvényein, egészen a nyolcvanas évek végéig a multivízió technikai lehetőségei határozták meg a professzionális fotó-audiovizuális trendet.

Az egyképmezős diaporáma alapvetően a fotóamatőrök kifejezési eszköze maradt, bár a multivízió technikai lehetőségeiből az amatőr alkotók is többet használatba vettek, mindenekelőtt a felvételek további nagy pontosságú feldolgozására szolgáló duplikációs másoló eszközöket és a vetítés automatizálását biztosító programozást.

A látvány-méhecskehotel (-darázsgarázs)

A diaporáma mint kifejezési nyelv specifikus vonásai[ szerkesztés ] A diaporámaművek készítésének meghatározó követelményeit ban, a comói diaporámafesztivál kapcsán deklarálták. A diaporáma — e deklaráció szerint — nemcsak hanggal kísért képsor, hanem tudatosan komponált, dramatikai sajátosságokat mutató, mondanivalót kifejező alkotás.

A deklaráció értelmében igyekeztek megkülönböztetni a diaporámákat az úgynevezett hangosított képsoroktól. A diaporáma legfontosabb kompozíciós összetevője — Végvári Lajos művészettörténész terminus technicuszával élve — az úgynevezett minősített idő: a befogadás időben való kibomlásának irányított volta, mely az alkotó mondanivalójának szolgálatában áll. E tekintetben a diaporáma közelebb áll a zenéhez, mint a filmhez. A mű szerkezete a hang, pontosabban a hangkompozíció felépítése által rögzül.

mi volt a látvány

A hang a mű befogadásakor dominánsan az érzelmi csatornát uralja. A befogadás értelmi síkján mi volt a látvány diaporáma mű állóképekkel keltett audiovizuális történés, mely a diapozitívek egyenként mást ábrázoló és formailag is másképp felépített tartalmai okán a filmi látványtól jelentősen eltér: egyfajta elvont, helyenként absztraktnak is mondható összhatást kelt.

  1. Mi volt a látvány, A mozgókép mint látvány Tonsillitis homályos látás A belső kép vagy szemléleti kép már látott kép.
  2. С неба на нее пикировали птицы; сотни маленьких роботов, подобных Жанне и Алиеноре, дружно распевая, окружали ее на ледяной поверхности.
  3. Négy gondolatébresztő látvány – Wikipédia

Azontúl, hogy minden egyes diapozitív mást ábrázol, és a nézőnek újra és újra be kell azonosítania, mit lát, a képek a diaporámákban meghatározó jelentőségű képátúsztatás során egymásba is keverednek. A fények, színek, formák és tárgyi alakzatok összekeveredési folyamata nemcsak különféle sebességű lehet, de iránya is csapongva váltakozhat, egyfajta koreografikus mozgás hatását keltve.

Mivel a vetítővásznon megjelenő történés konvencionális értelemben valótlan, a képi és hangi változások szabad asszociációkra sarkallják a néző képzeletét. Egy igényesebb diaporámaalkotás befogadása - ennek nehézsége tekintetében - úgy viszonylik a filmhez, mint mondjuk a versé mi volt a látvány prózához.

A diaporámaművek észszerű hossza, mivel befogadásuk a fentiek okán erős koncentrációt követel, viszonylag rövid. A diaporámafesztiválok szervezői — tapasztalati megfontolások mi volt a látvány — a bemutatható művek hosszát általában maximum 12 percben határozták meg, de volt, ahol ennél is szigorúbb korlátokat szabtak.

A klasszikus diaporámamű bemutatása moziszerű körülményeket igényelt. Nemcsak a vetítőgépeknek a mai projektorokhoz képest gyenge fényteljesítménye miatt, hanem azért is, mert a dramaturgiailag céltudatosan felépített diaporámaműnek pontosan megtervezett kezdete és végkifejlete volt.

Számítógépes rekonstrukció Az igényesebb diaporámák egyik legfontosabb sajátja — a képátúsztatások esztétikai céltudatossága mellett — az úgynevezett harmadik kép volt, amikor a képátúszás folyamata — hozzávetőlegesen annak félútján — az összetalálkozó képek gondolati vagy esztétikai formaértékű tartalmait különös, meglepő összhatásban egyesítette. A hetvenes évektől különféle diaporáma-stílusok alakultak ki, főként Európában.

Mi volt a látvány, A mozgókép mint látvány

Míg a franciák előszeretettel szövegeltek audiovizuális mondandójuk célba juttatásának garanciájaként, a magyarok főként látvány és hang zene attraktív összefüggéseire helyezték a hangsúlyt. A világ számos jelentős díjjal honorálta a diaporáma specifikumaira alapozó magyar törekvéseket. A diaporáma vizuális megjelenése önmagában is esztétikai sajátságokkal bír, de legalább ilyen fontos a hang és a kép egymásra hatása, az az élmény, mintha a kép a hangbeli történések hatására változna meg és fordítva.

GTA 5 FAILS: BEST MOMENTS EVER! (Best GTA 5 Funny Moments Compilation)

Kezdetben a hangkompozíció a legtöbb esetben valamilyen választott zene volt, az igazi cél pedig, ami e kifejezési formát sokak számára még ma is népszerűvé teszi, hogy a szerző minél több képét tudja a nézőknek megmutatni. Digitális diaporáma[ szerkesztés ] A diavetítő gépek használata a digitális korszaknak, a projektorok elterjedésének köszönhetően fokozatosan kiment a divatból. Diaporámát digitális eszközökkel is lehet alkotni, sőt, a számítógépes eszközök jelentősen megnövelték az állóképekkel történő képi kifejezés lehetőségeit, hiszen ma a rövidlátás gyógynövényekkel alkotható látványfolyamok formai összefüggései pontosabban és könnyebben megtervezhetők, mint hajdan, és mindez technikailag egyszerűbben és tisztábban kivitelezhető.

mi volt a látvány

A digitális eszközök által kiküszöbölhetők lettek az egymásra vetítés technikai ellentmondásai is mindenekelőtt a diavetítőkkel vetített képek trapéz torzulására kell gondolni, lévén, hogy a két vetítőgép, éppen egymás miatt, nem állhatott a vetítősík tengelyében. A vizuális látványfolyamok komponálására, fotográfiák animálására ma virtuálisan szerteágazóbb lehetőségek kínálkoznak, mint a hatvanas-hetvenes években. Ez indokolja, hogy a digitális eszközökkel alkotók új audiovizuális sajátosságok után kutassanak, és ennek megfelelően megpróbálják műveiket új névvel nevezni.

Ez észszerű, hiszen így a diaporáma történeti szemészi előírások marad az audiovizuális törekvések szélesedő mi volt a látvány. A kísérleti elnevezések néha ügyetlenek, a digiporáma például kifejezetten képzavar, kigondolója nem járt utána a diaporáma elnevezés etimológiájának. Gyakran mondanak az ezredforduló óta digirámát, és ez különösen jogos olyan művek esetében, ahol a képek és szerkezeti motívumaik forognak, zsugorodnak, és ilyen értelemben elveszítik egymással a klasszikus diaporámában alapkövetelménynek számító, teljes képfelületre érvényes fény- fizikai kontaktust.

Ha számítógépes manipulációink közben betartjuk is a diaporáma klasszikus formanyelvi kötelmeit, bizonyos esztétikai sajátosságok a számítógépen visszavonhatatlanul mássá lesznek, jelesen: a vetítőgépek fényeinek összeadódásakor megjelenő, erőteljesen additív — helyenként mi volt a látvány százalékos fényerőt jóval meghaladó — harmadik-kép hatás.

Eltűnt — valójában már a nyolcvanas években, az automatizálással eltűnt — az érzéki megformálás, kép és kép, kép és hang spontán, invencióban gazdag összjátéka is. Bár a fotó alapú audiovizuális műveknél a kiváló képminőség elsődleges követelmény volt, és értelemszerűen az lenne ma is, a diaporámával újabban foglalkozók igényeinek megfelelően, a számítógépen létrehozott művek a lejátszáshoz szükséges exe fájlformátum mellett DVD formátumban is exportálhatók.

Itt a tömörítés kedvezőtlenül hat a képminőségre, bár igaz, a HD Video formátum rohamos előretörésével e szempontjából is fejlődés várható. Digitális diaporáma létrehozásához több, némileg eltérő lehetőségekre hangsúlyt fektető szoftver is kínálkozik. A formanyelvben rejlő valamennyi mi volt a látvány és újszerű lehetőségnek kedvező, az építőelemek minden sajátosságát árnyaltan paraméterezni engedő szoftverek között pillanatnyilag a Wings Platinum áll az élen. Irodalom[ szerkesztés ] A diaporáma formaesztétikai alapirodalma csekély.

Julien Biere professzionális dia-audiovizuális messze rossz látás és irányzatokról ban német nyelven megjelent — mindenekelőtt a technikai lehetőségek felől közelítő — könyvében Professionelle DIA-AV tárgyalja a címben említett kifejezési forma történeti hátterét, és sok egyebek között a diaporámát is érintő dia-audiovizuális formanyelvi sajátosságokat. Magát a diaporámát, mint az amatőrök által kedvelt művészeti irányzatot, foto-esszéként említi, kiemelve két specifikus jellemzőjét, a lágy képátúsztatást és a harmadik-képet.

Az es évek közepén jelent meg a francia diaporáma alkotó szerzőhármas, Jacques Muller, Jean-Paul Petit és Daniel Revaud terjedelmesebb könyve Le Diaporama — un loisir, un art, une passion címmel, mely a kifejezési eszköz kialakulását, technikai eszközeit és formanyelvét tárgyalja. Magyarországon dr.

Végvári Lajos művészettörténész egy ideig a Magyar Diaporáma és Multivízió Egyesület elnöke tól a kilencvenes évek végéig, mindenekelőtt a hazai diaporáma fesztiválok kapcsán több cikkben és tanulmányban foglalkozott a diaporáma formanyelvi kérdéseivel. Iilyen tárgyú írásai főként a Fotó és a Fotóművészet című folyóiratokban jelentek meg. Kolta Magdolna Képmutogatók című, ban megjelent kultúrtörténeti munkájában ugyan említés történik a diaporámáról, de a szerző érdemben nem tárgyalja. További magyar nyelvű kiadványok: Dr.

További a témáról