A látás leírása és funkciója

Emberi a látás leírása és funkciója elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme. Az emberek távoli állati őseiben a látás leírása és funkciója, fényre érzékeny sejtet találtak, a rhabdomérákat ezek a látás leírása és funkciója rovarok összetett szemének fényérzékeny képződményei és a fényérzékelő sejteket.

Míg a legtöbb állatban a rhabdomérákból fejlődtek ki a szem sejtjei és a csillószerű fényérzékelő sejtek eredeti helyükön, az agyban maradtak, a gerincesek és így az emberek szemének fejlődése más utat követett: a csillószerű fényérzékeny sejtek látósejtekké váltak. Az emberi agyban még mindig találhatóak fényre érzékeny — vagy inkább a fényreceptorok agyba jutó jelzéseit felfogó — sejtek, amelyek a napi ritmusunkat cirkadián ritmus szabályozzák.

Az emberi szem — a fényképezőgépek optikai rendszerének analógiája szerint — egyszerű, két táblázat a látótávolság között álló gyűjtőlencse típusú objektívvel rendelkezik. A külső a szaruhártyaa belső a szemlencse. A szivárványhártya irisamely a szem színét is meghatározza, a szembe lépő fény mennyiségét csökkenti.

A szivárványhártya nyílása a pupillamelynek átmérője a fényerősségtől függően változik, a fényrekesz szerepét tölti be. A belépő fénysugarak áthaladnak az üvegtesten corpus vitreum és a recehártyára retina fókuszálódnak. Ezután a központi idegrendszer közreműködésével alakul ki a kép. A velőcső záródásával egy időben ezek az előagy kitüremkedéseivé, szemhólyagokká alakulnak. Érintkezésbe kerülnek a felszíni ectodermával és benne lencse kialakulásához szükséges változásokat idézik elő.

Ezután egy beöblösödés jelenik meg a szemhólyagon, amiből a dupla falú szemserleg calix opticus alakul ki. Ennek a külső és belső sejtjeiből fejlődnek ki a pars optica és a pars caeca retinae sejtjei.

a látás leírása és funkciója

A befűződés a szemserlegnyélre is ráterjed és kialakítja rajta a fissura choroideát ezen keresztül fog az arteria hyaloidea belépni a szem belső üregébe. A szemserleg külső sejtjei egyöntetűen pigmentsejtekké differenciálódnak. A belső réteg sejtjeinek egy kör alakú vonal ora serrata mögötti része alakítja ki az ideghártyát II. A vonal előtti sejtek a csarnokvíz termelését végzik. A szemserleg korábbi két sejtrétege közötti a látás leírása és funkciója virtuálisan megmarad Retinaleválás ezen korábbi rés mentén is bekövetkezhet.

Emberi szem

A szemserlegnyélbe nőnek bele a retina ganglionsejtjeinek a axonjai létrehozva a nervus opticust. Eközben az ectoderma azon sejtjei, amelyek érintkezésbe kerültek a szemhólyaggal leválnak és a mélybe süllyednek kialakítva a lencseplacodot. A mélybe süllyedt szemlencse feletti ectodermából a cornea hámja alakul ki.

a látás leírása és funkciója

A fissura choroideán keresztül a szemkezdemény üregébe mesenchyma sejtjei nyomulnak a lencse és a retina közé ahol finom rostok hálózatát hozzák létre majd ezen hálózatnak az interstitiumát áttetsző kocsonyás anyag a látás leírása és funkciója ki. Ez alkotja az üvegtestet. A szemgolyó bulbus [ szerkesztés ] Alakja, nagysága[ szerkesztés ] A szemgolyó bulbus oculi nagyobb részét egy megközelítőleg 24 milliméter átmérőjű, nem teljes gömb képezi, aminek elülső részét gyertya a látás kezelésére kisebb görbületi sugarú, előredomborodó, 13 milliméter átmérőjű gömbfelszínrészlet egészíti ki.

Megkülönböztetünk rajta elülső és hátsó pólust, az ezeket összekötő szemtengelyt ettől eltér a látás tengelye. A tájékozódásra szolgáló síkok az egyenlítői — a szemgolyó legnagyobb átmérőjén áthaladó frontális sík — equatorialis síkvalamint a szemgolyó tengelyével párhuzamosan futó vízszintes és függőleges síkok.

Ezek a szemet nyolc nyolcadra octans osztják. A szem burkai[ szerkesztés ] A szemgolyót három burok tunicae bulbi veszi körül, kívülről befelé a rostos burok, az érhártya és az ideghártya. A szem belsejét átlátszó folyadék, csarnokvíz humor aquosus és kocsonyaszerű állomány, üvegtest corpus vitreum tölti ki. A szem alakját e közegek nyomása, azaz a szem belső nyomása tartja fenn.

A belső nyomást a csarnokvíz termelődése — áttételesen a vérnyomás — szolgáltatja. Rostos burok[ szerkesztés ] A rostos burok tunica fibrosa a hátsó nagyobb részét képező átlátszatlan ínhártyából és az elülső, kisebb részét adó, előre domborodó átlátszó szaruhártyából áll.

Anatómia: az emberi szem felépítése

Vastagsága 0,3—2,0 mm között változik. Vastagságát helyileg befolyásolja, hogy rajta tapadnak a szemizmok és átfúrja a szemideg. A felszínnel párhuzamosan rendeződött kollagén rostok hálózatából áll, ebből adódik fehér színe a kötőhártyán át látható része a szemfehérje. Az állományát alkotó rostok változatos vastagsága és lefutása, a rostok és a rostok közötti állomány törésmutatójának eltérése, és vérellátása miatt lényegében átlátszatlan.

A teljes fényzárást természetesen a belső pigmenthám biztosítja. Átmérője kb.

Mivel teljesen átlátszó, és mögötte optikai közegek csarnokvíz, mögötte az üvegtest vannak, maga is — törőközegként — lencsehatással bír. Az ínhártyával ellentétben a kötőhártya nem borítja és védihanem a külső kerülete mentén tapad.

Átlátszóságát az adja, hogy kötőszövetes alapállományát finom és rendezett kollagén rostok alkotják, amelyek azonos törésmutatójú rostok közötti állományban helyezkednek el, ereket nem tartalmaz. Elöl és hátul egy-egy sajátos alaphártya határolja, amelyet elöl egy vékony, többrétegű, el nem szarusodó laphám, hátul egy endothél jellegű hámréteg borít.

Védelmét és tisztulását a minden pislogáskor a szemhéjak által felvitt, illetve letörölt könnyréteg biztosítja. Szervezetünk egyik, a külső behatásoknak leginkább kitett a látás leírása és funkciója. Körülveszi a kötőhártyával borított, azon áttűnő fehér ínhártya szemfehérje. A szaruhártya cornea teljesen átlátszó, így a képen csak egy róla visszatükröződő fehér fényfolt látható Az érhártya choroidea a szemgolyó hátsó kétharmadán az ideghártya receptorokat tartalmazó részének megfelelőena határt képező hullámos vonal ora serrata mögött található meg.

Laza kötőszövettel kitöltött rés választja el az ínhártyától.

Minden, amit érdemes tudni a látóközpontunk anatómiájáról, felépítéséről és működéséről.

Ebben futnak a szivárványhártyát és a sugártestet ellátó erek. A látás leírása és funkciója szemgolyó egyenlítői equatorialis síkja mentén saját nagy elvezető vénái venae vorticosaehátul a szemideg belépése rögzítik az ínhártyához. Másutt a két réteg könnyen szétválasztható. Funkcionálisan két fontos rétege van: a külső, prekapilláris arteriolákat és postkapilláris vénákat tartalmazó réteg lamina vasculosa és a belső, az emberi szervezet legsűrűbb hajszálérhálózatát alkotó réteg lamina choriocapillaris.

Ez utóbbit az ideghártyától csak egy alaphártya választja el, így ezen keresztül nagyon fontos szerepet játszik a retina tápanyagellátásában és gázcseréjében.

Az emberi szem

A szivárványhártya alapját egy finom kötőszövetes állomány képezi, amelyben két ellentétes hatású simaizom, a pupillaszűkítő izom musculus sphincter iridis pupillae és a pupillatágító izom musculus dilatator pupillae található. Ezek hajtják végre a pupilla fényre alkalmazkodásánakilletve egyéb reflexeiből akkomodációs reflex következő szűkítő és tágító reakcióit.

A szivárványhártya elülső felszíne az adott egyénre jellemző redőzöttséget mutat. A szivárványhártya színét a benne található festékanyagot pigment tartalmazó sejtek száma, pigmenttartalma és elrendeződése határozza meg. Ezeket pedig alapvetően örökletes tényezők befolyásolják l.

Kettős szimpatikus és paraszimpatikus beidegzését az autonóm idegrendszerből kapja. Szimpatikus túlsúlyra a pupilla kitágul, míg paraszimpatikus túlsúlyra beszűkül. Erre van felfüggesztve finom rostokkal a szemlencse. Széli a látás leírása és funkciója processus ciliares érben gazdagok, és folyadékot, a csarnokvizet termelik.

a látás leírása és funkciója

A sugártest izmai a szaruhártya—ínhártya határán erednek természetesen a körkörös rostok kivételével. Abból következően, hogy erre van felfüggesztve a szemlencse, alapvető szerepe van az akkomodációban a szem optikájának távolsághoz való alkalmazkodásában. Nyugalmi helyzetben nagy távolságra alkalmazkodáshelyzete lényegében passzív, azaz elernyedt állapotban van, így a szemlencse a szem belső nyomása következtében kifeszül törőereje csökken.

Közelre nézéskor a sugártest izmainak megfeszülése csökkenti a szemlencsére ható feszítő hatást, ami rugalmasságánál fogva összehúzódva domborúbb lesz, törőereje nő, így a látott képet a retinára fókuszálja.

Beidegzését szintén az autonóm idegrendszerből kapja. Így a vonal előtti képződmények belső felszínét kétrétegű pigmenthám béleli, aminek alapvetően fényzáró szerepe van, így a fénysugarak csak a pupillán keresztül léphetnek be. Többek között a pigmenthám rétegek teszik a szemet fényképezőgéphez hasonlítható sötétkamra camera obscura jellegűvé.

A retina rétegei[ szerkesztés ] A retina szerkezete. Rétegei kívülről befelé a képen alulról fölfelé : 1. Alapvető funkciójának megértéséhez azonban a rétegek pontos ismeretére lényegében nincs szükség. Működése viszonylag egyszerűen megérthető, ha úgy tekintjük, hogy három egymás után kapcsolt neuron láncolatai alkotják.

Az első legkülső a csap- és pálcikasejtek neuronja, amelyeknek részei a fényérzékelő receptorok. Ezek ingerülete egy bipoláris köztes neuronra tevődik át, amely a jeleket a harmadik neuronra, a nagy idegsejtekre továbbítják.

a látás leírása és funkciója

Ez utóbbiak összeszedődő, centrális nyúlványai alkotják a látóideget, melynek rostjai a látóidegkereszteződésen keresztül, majd a látókötegbe folytatódva az oldalsó térdes test neuronjaira kapcsolódik át. A köztes neuronok másként viselkednek a csap- és pálcikasejtek esetében. Előbbieknél az ingerületáttevődés egy-egy arányú lineáris kapcsolatmíg az utóbbiaknál egy köztes neuron több pálcikasejt ingerületét is összegyűjti konvergáló kapcsolat.

Ez is a magyarázata annak, hogy a csapok az éles látásban, míg a pálcikák a kis fényerőnél történő látásban játszanak meghatározó szerepet. A retinában oldalirányú asszociációs kapcsolatokat biztosító és szabályozó működéseket ellátó neuronok, valamint támasztó sejtek is vannak. Meg kell említeni azonban a pigmentes sejtréteg szerepét is.

További a témáról