A szelektív látás az. Második csoport

📖Szelektív érzékelés
Navigációs menü Általános pszichológia Észlelés és figyelem Szelektív látás Gyermekeim jövőjét szem előtt tartva egy kósza ötlettől vezérelve vásároltuk meg annak idején a szomszéd lépcsőház egyik lakását.

Szelektív figyelem A figyelem egyik hagyományos területe azokat a teljesítményeket és mechanizmusokat elemzi, melyek akkor mutatkoznak a szelektív látás az, illetve akkor lépnek működésbe, amikor a viselkedés szempontjából lényeges információkon kívül egyéb objektumok és események is versengenek a feldolgozómechanizmusokért. Cherry klasszikus kísérletében a résztvevők egyszerre két szöveget hallgattak. Az egyik a jobb, a másik a bal fülbe érkezett, az egyikre figyelni kellett, a másikra nem.

A figyelmi szelekció követelményét úgy biztosították, hogy a figyelt szöveget folyamatosan vissza kellett mondani.

Az ilyen eljárást visszhangzási shado- wing technikának nevezik. Ilyenkor a leggyakrabban az érdekli a kutatót, hogy a nem figyelt szövegből mit vesz észre valójában mit képes felidézni a résztvevő. Az eredmények szerint nem sokat.

Észreveszi, ha a női beszélő helyett férfi folytatja a szövegmondást, viszont nem veszi észre, ha a beszélő átvált egy másik nyelvre. Sőt még az is észrevétlen marad, ha a magnetofonról visszafelé kezdik el lejátszani a beszédet. Úgy tűnik, mintha a nem figyelt ingerforrás feldolgozása megrekedt volna az elemi fizikai sajátságok kiértékelésénél.

Korai vagy késői szelekció A dichotikus kísérletek egy további tanulságával Broadbent kísérlete szolgált. Itt a résztvevőnek figyelnie kellett az összes, tehát a mindkét a szelektív látás az adott ingerekre.

Szelektív látás mi ez,

Az ingerek ebben a kísérletben olyan számok voltak, melyek párokban jelentek meg, az egyszerre adott számpárok egyik tagja a jobb, a másik pedig a bal fülbe érkezett. A feladat szerint a számpárokból kialakított sorozatot követően a résztvevőnek vissza kellett mondania a hallott számokat, mégpedig tetszés szerinti sorrendben.

nézd meg olyan ha a látás mínusz rossz

Az ilyen kísérletek ugyan az emlékezeti terjedelem vizsgálatának körébe tartoznak, a vizsgálat különlegessége a figyelmi folyamatok tekintetében mégis az, hogy Bro- adbent eljárása új szempontot hoz be a figyelemvizsgálatokba.

Ebben a kísérletben a megosztott terjedelmet elemezte, hiszen az ingerek egyik fele az egyik, másik fele pedig a másik oldalról érkezett. A visszamondás során elvileg két szélsőséges eset lehetséges.

video-látás helyreállítási technikák szem képzési könyv

Az egyik az lenne, hogy először visszamondják az egyik számpárt, majd a másikat, és így tovább. A másik szélsőséges lehetőség szerint először az egyik, majd a másik fülbe érkező ingerek következnének. A válaszokban túlnyomó többségbe került az utóbbi eset.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Broadbent egy fontos következtetést vont le a visszhangzási és a megosztott terjedelmi kísérletekből: a figyelmi szelekció mint szűrőmechanizmus működik. A szűrő átengedi a figyelt ingereket, a nem figyelt ingerek viszont fennakadnak rajta. A nem figyelt szöveg elemei azonban nem vesznek el azonnal: egy tárolórendszerben időlegesen megőrződnek, és amikor a szűrő átvált a másik fülre, ennek a tárolónak a tartalmát elő lehet hívni.

vitaminok a jó látás érdekében mi a hyperopia testmozgás

Ezt az mutatja, hogy a megosztott terjedelmi kísérletekben a személyek lényegesen kevesebb számról szoktak arról az oldalról beszámolni, melynek ingereit később kezdik visszamondani. Az a tény pedig, hogy a visszhangzási kísérletekben a személyek csak az inger alapvető fizikai sajátságait veszik észre, arra utal, hogy a szelektív látás az szűrő az információfeldolgozás egy korai szakaszában működik.

A korai szűrésre egy olyan szakaszban kerül sor, amelyben a szövegek jelentésével kapcsolatos információk még nem kerültek feldolgozásra. A fentiek alapján Broadbent elméletét a szelektív figyelem korai szűrési modelljének nevezik. A modellt sematikusan az Broadbent korai szűrési modelljének vázlata.

A szelektív szűrő egy olyan a szelektív látás az kapacitású rendszert véd a túlterheléstől, mely a szenzoros tárolás és a feldolgozás magasabb szintje között van.

Szelektív látás - Írásaim A szelektív látás az Tárgyreprezentáció az agykéregben A fejezet első részében megismerkedtünk azzal, hogy miért is nehéz feladat egy adott tárgy felismerése. Viselkedési adatok segítségével mutattuk be, hogy az alakzatok és tárgyak a szelektív látás az milyen lépésekben történik, és elemeztük a tárgylátás két legfontosabb modelljét. A továbbiakban azokat az adatokat mutatjuk be, amelyek a főemlősök főleg az ember és a legtöbbet tanulmányozott makákómajom tárgyfeldolgozó agykérgi rendszeréről jelenleg rendelkezésünkre állnak. Mint láttuk, minden tárgy felismerésének alapfeltétele, hogy hátterétől el tudjuk különíteni perceptuális szegregáció. A szegregáció alapjául szolgáló fizikai paramétert, amely a látható kontrasztot létrehozza, nevezzük vizuális kulcsnak.

Azért kell közülük választani, mert a túlterhelés éppen a fontos mozzanatok megfelelő kezelését tenné lehetetlenné. A modell egy további feltételezése szerint a megismerési rendszernek azok a szakaszai különösen érzékenyek, amelyeknek a kapacitása korlátozott. Broadbent modelljében az üvegnyak a feldolgozás megfejteni a látványt szakaszában lenne, tehát ott, ahol a — több érv alapján is korlátozott kapacitású — rövid tartamú emlékezeti tárolás történik.

A szűrő szerepe így az lenne, hogy ezt a tárolási rendszert védje a a szelektív látás az. A korai szűrés igen elegáns modellje azonban nehezen magyaráz meg számos kísérleti tényt.

Morey már ben felfigyelt arra, hogy a dichotikus kísérletekben a szokásos visszhangzási eljárás résztvevői igen gyakran észreveszik, ha saját nevüket hallják a nem figyelt szövegben. Bár e korai kísérletek eredményeit, mindenekelőtt módszertani problémák miatt, kétségbe lehet vonni, a sajátnév-hatás valódi és megbízhatóan demonstrálható jelenség. Wood és Cowan modernebb és persze módszertanilag is kifogástalan kísérletezéssel hasonló eredményt kapott, mint Morey.

Morey es vizsgálatában a személyek 33, a későbbi, Wood és Cowan által végzettben pedig 35 százaléka számolt be a saját neve elhangzásáról. Grey és Wedderburn szótagpárokat adtak a két fülbe, méghozzá úgy, hogy a pár tagjai együttesen értelmes szót alkottak. A kísérletben részt vevők a répa, a retek és a spenót szavakat mondanák vissza.

A jelentés meghatározó szerepére utalnak Treisman megfigyelései. Kísérleteiben a vizsgálati személyek visszhangzási feladatban vettek részt. Az ingeranyag olyan értelmes szöveg volt, melyet úgy szerkesztettek meg, hogy a szöveg egy ponton átvándoroljon a másik fülbe. Olvassuk el megfelelő sorrendben a normál és dőlt betűs mondattöredékeket, azonnal látjuk, hogy hol is van a mondatok természetes folytatódása!

A szelektív látás az

A résztvevők azonban néhány szó után látásgyakorlás jógi a hibára, és visszatérnek a figyelemnek a feladatban megszabott irányára.

A tapasztalt figyelmi váltás viszont csak úgy lehetséges, ha a nem figyelt üzenet jelentése is feldolgozásra kerül. Nem alakul ki róluk tartós emlékezeti reprezentáció. Erre utal Treisman egy további megfigyelése. A kísérleti helyzet itt is dichotikus hallgatás volt. E kísérletben azonban a résztvevőknek ugyanazt a szöveget adták mindkét fülükbe, csak nem ugyanakkor.

Mint egy énekkari kánonban, a két fülbe adott szöveg késett egymáshoz képest.

  1. A látás a legjobb gyógyszer
  2. Figyelem – Wikipédia
  3. Kapacitás probléma[ szerkesztés ] Környezetünk hatalmas információáradattal bombázza érzékszerveinket minden pillanatban.
  4. Szelektív látás - Észlelés – Wikipédia

A késésnek alapvetően két esete lehetséges: vagy a figyelt fülbe érkező szöveg jön előbb, vagy a nem figyelt fülbe érkező. A kérdés az volt, hogy feltűnik-e a személyeknek az azonosság. Ha igen, akkor a nem figyelt fülbe adott szöveg esetében is meg kell történnie a jelentés szerinti feldolgozásnak.

Az eredmények szerint akkor lehet észrevenni a szövegek hasonlóságát, ha a késés nem halad meg egy kritikus időtartamot. Ez az időtartam azonban nem azonos a késés kétféle irányában: ha a nem figyelt szöveg jön előbb, a kritikus időtartam lényegesen alacsonyabb. A nem figyelt szöveget tehát gyorsan elfelejtjük.

A korai szűrés elmélete e tények nyomán úgy módosult, hogy a szűrés nem minden-vagy-semmi jellegű. Az információfeldolgozás folyamategyüttesében a szelekciónak egyéb lehetősége is van. A korai szelekció alternatívája, hogy a nem figyelt ingerekről is kialakul a jelentés, azonban ennek nem vagyunk tudatában.

Következésképpen nem is tudunk erről beszámolni. E késői szelekciós elméletet Deutsch és Deutschilletve Norman nevéhez szokták kötni. A dichoti- kus kísérletek területén a késői szelekcióra példa Lewis eredménye. A nem figyelt fülbe időnként olyan szavakat adott, melyek a jelentés szintjén álltak kapcsolatban a figyelt szöveggel.

Amikor ilyen szavak érkeztek, a figyelt szöveg visszamondása lelassult. MacKay eredménye szerint a figyelt fülbe adott kétértelmű mondatok jelentésének értelmezését befolyásolta a nem figyelt fülbe adott szavak jelentése.

A korai és késői szűrés lehetősége között a hagyományos kísérletezés nem tudott dönteni. Lényegében valamennyi vizsgálattal kapcsolatban felmerültek módszertani vonatkozású ellentmondások. MacKay eredményét például Newstead és Dennis tette kétségessé. Amikor a szelektív látás az nem figyelt fülbe is folyamatos szöveg érkezett, azaz a kritikus szavak nem egyenként, hanem egy a szelektív látás az részeként jelentek meg, nem mutatkozott meg a Mac- Kay által leírt hatás.

Egy további kísérletben Corteen és Wood egyes szavakat elektromos áramütéssel társított, és ezáltal e szavak mint a veszélyt jelző ingerek fokozott aktivitást, és ezen keresztül ennek vegetatív idegrendszeri mutatóját, a bőr elektromos vezetésének fokozódását váltották ki.

mik a látás görcsei ikonok gyógyító látvány

A bőrvezetéses válasz GBR akkor is megjelent, amikor e szavak a dichotikus kísérletek során a nem figyelt fülbe érkeztek. Dawson és Schell vizsgálatai szerint azonban ezek az eredmények sem problémamentesek. E szavak megjelenésekor ugyanis a visszamondás időnként lelassult, megakadt. Az elemzések szerint az áramütéssel társított szavak csak ezekben az esetekben váltottak ki vegetatív választ.

Az eredmények ilyenkor úgy magyarázhatók, hogy a dichotikus helyzetben a figyelem időről időre átkapcsol a nem figyelt ingerekre. A bőrvezetéses válasz ezek szerint csak akkor jelent meg, amikor a kritikus szavak éppen ezekre a szakaszokra estek.

Döntő érveket a vagy-vagy jellegű kérdésfeltevés fogalmi keretében az egyre komplexebb kísérletek sem szolgáltattak lásd Johnston-Dark A továbblépést azok a vizsgálatok jelentették, melyekben olyan kérdéseket tettek fel, hogy milyen feltételek mellett szólhatnak bele a felülről lefelé ható modellvezérelt folyamatok az észlelési folyamatokba, azonos szelekciós elvek érvényesülnek-e különböző modalitások látás és hallás esetében, és milyen mechanizmusok biztosítják a szelekció különböző típusait.

Szelekciós jelenségek a hallásban A feltételekkel kapcsolatosan pszichofiziológiai vizsgálatok eredményeit idézzük. Eseményhez kötött agyi potenciálok EKP segítségével a hallókéreg a szelektív látás az több olyan kísérletben vizsgálták, melyek a koktélpartihelyzet dichotikus modelljét a pszichofiziológiai kísérletezés lehetőségei szerint módosították.

A módosítás lényege abból fakad, hogy az EKP-módszer alkalmazásakor szükség van az esemény megjelenési idejének pontos meghatározására.

Szelektív látás

A torna a gyengén látó szem számára dichotikus kísérletekben azonban a szövegek folyamatosan érkeznek, az EKP-méréshez viszont adott időzítéssel megjelenő tranziens ingerek, elterjedt szóhasználattal: események kellenek. A szelektív figyelmet vizsgáló akusztikus EKP-kísérletekben általában rövid hangingereket alkalmaznak, melyek — dichotikus ingerlés esetében — véletlenszerűen érkeznek a jobb és a bal fülbe. A résztvevő feladata az, hogy az instrukciónak megfelelő fülbe érkező hangokra figyeljen, és — általában reakcióidő-helyzetben — jelezze, amikor ott egy előre meghatározott inger érkezik.

Az elrendezés általában olyan, hogy e célingerek viszonylag ritkán jelennek meg a gyakori sztenderd ingerek között. A nem figyelt fülbe hasonló ingerek érkeznek, azaz gyakori sztenderd és ritka, ebben az esetben eltérőnek deviáns nevezett ingerek. A kísérlet során felváltva, hol a jobb oldali, hol a bal oldali ingerekre kell figyelni. A figyelmi szelekció szempontjából a szelektív látás az összehasonlításnál azokat a szelektív látás az eseményhez kötött potenciálokat hasonlítják össze, melyeket a két helyzetben azonos sztenderd hangingerek váltanak ki.

A sztenderd ingerek tehát az egyik elrendezésben a figyelt, a másikban pedig a nem figyelt fülbe érkeznek Hillyard et al. A módszert alkalmazó nagyszámú kísérletből az a következtetés vonható le, hogy a korai szelekcióra utaló hatás, azaz a szenzoros vagy kötelező EKP-komponens N1, lapozzunk vissza a módszerismertetéshez [ Az N1 csökken, ha: 1. A figyelt csatornán belül azonban igen nehéz eldönteni, hogy a hang a sztenderd ingerek közé tartozik-e, vagy célinger.

genetikai betegség myopia miért rossz a látás alkonyatkor

Ilyen helyzet például, ha a szelektív látás az a rövidebb hangokra kell válaszolni, de a hangok hosszúsága között nincs nagy eltérés Woldorff-Hillyard E kísérleti helyzetben a feladat megoldása akkor is nehéz lenne, ha a nem figyelt oldalról a nem figyelt fülbe egyáltalán nem érkeznének ingerek.

Ha viszont a nem figyelt fülbe is érkezik inger, a két fülbe érkező hangok megkülönböztetése viszonylag könnyű feladat. Hagyjuk el most a laboratóriumot rövid időre, és gondoljuk el, mi történik egy valóságos koktélpartin.

Mint azt a hallási észlelésnél megismerhettük, a szétválasztás a hallási feldolgozórendszer feladata. Ez a szétválasztás alapvetően az egyes hangfolyamok szabályszerűségére épít emlékezzünk a hallási színtérelemzésről tanultakra. Az elemzés során kialakuló modellünk határozza meg a figyelmi feldolgozást: a feladat szempontjából fontos hangfolyam szabályszerűségeit keresi vissza a feldolgozórendszer a beérkező komplex együttesből. A szelektív látás az nem figyelt beszélgetések sorsa attól függ, hogy a feldolgozórendszer képes-e, és ha igen, milyen eredménnyel képes annyi modellt működtetni egyszerre, hogy a nem figyelt ingernek is megmaradjon valamilyen hatása.

Szelekciós jelenségek a látásban Most nézzük meg, miként érvényesülnek a szelekciós jelenségek a vizuális modalitásban. A vizuális rendszer feladata látszólag egyszerűbb. A fény egyenes vonalban terjed, így az érzékelőrendszer perifériáján, a retinán megőrződnek a téri viszonyok: az a szelektív látás az objektumok így elkülönülnek egymástól.

rövidlátás 5 sok az elektromos berendezések látási követelményei

Ráadásul a látószerv közismerten úgy épül fel, hogy a szemmozgató apparátus az éles látás területére azokat az objektumokat irányíthatja, melyek a pillanatnyi viselkedés szolgálatában állnak. Egyszerűen kifejezve: oda nézünk, ahova figyelünk.

Szelektív látás - Írásaim

Mint az lenni szokott, a helyzet ennél azért jóval bonyolultabb. Két alapvető kérdés is felmerül: 1. Szükségszerűen oda nézünk-e, ahova figyelünk és fordítva? Az erdőt, a fát, az ágat, a levelet? Ha az erdőre figyelünk, ez azt jelenti-e, hogy egyben az ágra is figyelünk? Vagy ha az ágra figyelünk, a figyelem kiterjed-e az egész fára, és netalán magára az erdőre? Ha például a figyelem szelektíven a hierarchia egy szintjére irányul, a perceptuális rendszer központi mechanizmusainak kell megvalósítania azt, hogy a feldolgozás során az aktuális viselkedés szempontjából lényeges szint részesüljön előnyben.

Figyelem és fixáció, implicit és explicit figyelmi váltás Az előzőekben feltett első kérdést Ahova nézünk, oda figyelünk, és fordítva, ahova figyelünk, oda nézünk?

További a témáról