Vakság maradéklátás és gyengénlátás

Tag : Infóbázis

Látták: Átírás 1 Inkluzív nevelés Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Dr. Horváthné Mészáros Márta szerkesztő, sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal vakság maradéklátás és gyengénlátás, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Kiadja a sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.

Telefon: Fax: Internet: 3 Tartalom Előszó 5 1. A különböző kompetenciaterületekhez készült ajánlások az ép tanulók számára kidolgozott programok speciális adaptációjaként értelmezendők. Ez nagy segítséget jelent a tanároknak, hiszen az adott fogyatékossági területről, jelen esetben a gyengénlátásról és annak pedagógiai konzekvenciáiról is sok ismeretet szerezhetnek. Minden egyes kompetenciaterületi ajánlás közel azonos részekből áll: A gyengénlátás meghatározása és legfontosabb jellemzői A látássérülésből adódó sajátos fejlesztési és nevelési szükségletek Az adott kompetenciaterülettel kapcsolatos képességfejlesztés A témakörök és ezen belül kiemelten azok a témák, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem sajátíthatók el gyengénlátás esetén, illetve a speciális témakörök, amelyekkel ki kell egészíteni a tananyagot Tanulásszervezési formák és módszerek A pedagógustól és az osztálytól elvárható magatartásformák, amelyek a befogadást elősegítik Speciális eszközök és eszközadaptáció Az értékelés sajátosságai A szerzők mindegyike olyan gyógypedagógus szakember, aki évek óta tanít gyengénlátó tanulókat, sőt egyikük maga is látássérült.

Család-barát: Homályos látás – a szürkehályog gyógyítása

A kompetenciaterületek adaptálásában többéves szakmai tapasztalataik és szakirodalmi jártasságuk is érződik. A gyengénlátás meghatározása egységes, talán csak az alsó határérték megítélésében van némi eltérés a szerzők között. A számértékeknek azonban nincs olyan nagy jelentőségük. Valójában annak az eldöntése, hogy egypár százaléknyi látással a tanuló alapvetően vizuális vagy akusztikus-taktilis úton szerzi az információkat és tanul meg írni-olvasni, mindig a gyermek egyéni vizsgálatának az eredménye.

A gyengénlátásból adódó sajátos fejlesztési és nevelési igények, valamint a képességfejlesztés területein egységes állásponttal találkozik az olvasó, különbség csak a hangsúlyok és prioritások megítélésében van a látáskutatási módszer között.

Ezt a kompetenciaterületek sajátosságai magyarázzák. Reálisan ítélik meg a szerzők, hogy mely témakörök elsajátítása okoz nagy nehézséget a gyengénlátó tanulónak, és mely témakörökkel ajánlatos ezeket helyettesíteni ilyen pl.

A tanulásszervezési formáknál hangsúlyt kap a csoportos és páros munkaformák előnyeinek és alkalmazási módjainak ismertetése. A módszertani ajánlások szinte minden kompetenciaterületre érvényesek.

A befogadást elősegítő és fenntartó magatartásformák kialakítására érdekes technikát ún. Az eszközajánlások mind a nyomtatott tankönyvekre, feladatlapok készítésére, mind a taneszközökre és audiovizuális, valamint elektronikus segédeszközökre kitérnek.

Az ún. Érdemes ezekről valós tapasztalatot szerezni a Gyengénlátók Általános Iskolája, Diákotthona és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményébe történő látogatás vakság maradéklátás és gyengénlátás. Ehhez és a gyengénlátó tanulók egyéb sajátosságairól kaphat értékes tanácsot az a tanár, aki kezébe veszi és elolvassa a különböző kompetenciaterületekhez készített ajánlásokat. Kovács Krisztina 7 Szövegértés-szövegalkotás 7 1.

látásélesség öt évnél

A látássérülés legfontosabb jellemzőinek bemutatása 1. A látássérülés tág kategória, de alapvetően két, oktatási szükségleteiben meglehetősen eltérő csoportot foglal magában. A látásukat teljesen elvesztettek csoportját vakoknak nevezzük. Látásmaradványuk, amely a fényérzéstől a nagyalakú mozgó tárgyak felismeréséig terjedhet, segítheti őket a tájékozódástól kezdve a mindennapi élet sokféle tevékenységében.

A gyengénlátás itt említett alsó határán a szelekciónak a beiskolázásnak döntő szempontja lehet a közelnézésben nyújtott teljesítőképesség.

Az iskolai munka túlnyomórészt a közeli látást veszi igénybe az olvasás és az írás használatával. Tehát a döntő kérdés az, hogy a gyermek képes-e a látó típusú ismeretszerzést a művelődés eszközeként hosszú távon is hasznosítani? Országonként előfordulhat a határértékek néhány százalékos fel- vakság maradéklátás és gyengénlátás lefelé történő kiterjesztése. Fontos szabály, hogy a számértékeket rugalmasan kell kezelni, és egyéni megítélés szerint lehet valakit bármelyik kategóriába besorolni.

A beiskolázás, iskolaváltás szempontjából meghozandó döntést ugyanis nemcsak a látásélesség befolyásolja, hanem a gyermek vagy a fiatal egész személyiségéből és egyéb adottságaiból eredő sajátosságok segítő vagy hátráltató szerepe életkor, általános idegrendszeri, értelmi állapot stb. A látásélesség az éleslátás értéke mellett nem elhanyagolhatóak az alábbi jellemzők sem, amelyek a csoportba sorolást tovább nehezíthetik: Mikor keletkezett a látássérülés?

Milyen okból jött létre a szembetegség? Mi a prognózisa: javuló, stagnáló, esetleg romló jellegű-e? Fennáll-e látótérszűkület is? Színtévesztés vagy színvakság csatlakozik a kórképhez? Milyen a környéki perifériás látás? Milyen fokú kontrasztérzékenység? Először vakság maradéklátás és gyengénlátás orvosi kifejezés szerepel latin megnevezéssel, majd annak magyar megfelelője. Ezután röviden leírjuk a betegségre jellemző állapotot.

A pedagógiai konzekvenciák egy-egy kórképpel kapcsolatban később következnek. Ablatio retinae Retina látóideghártya -leválás Különböző okokból következhet be részleges vagy teljes formában. Ha a levált részek vérellátása megszűnik, és a retina működőképességét rövid időn belül nem lehet visszaállítani, elhal.

  1. Tag : Infóbázis
  2. Címlap » Szolgáltatások » Gyengénlátók látásjavító eszközei Gyengénlátók látásjavító eszközei Gyengénlátásról beszélünk, ha a látás nem javítható hagyományos szemüveggel vagy kontaktlencsével.
  3. Látás és műkorcsolya
  4. Rizikófaktorok megléte esetén fiatalabb korban is.
  5. A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 és 0,3 között van.
  6. Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség.

Bizonyos esetekben sebészeti eljárással vissza tudják tapasztani a levált retinát. A leválástól lehet tartani nagyfokú rövidlátás, zöldhályog, szemsérülések, ROP kórképe esetén.

Gyengénlátók látásjavító eszközei

Ha a színtestek a retinából is hiányoznak, és fénytörési hiba is csatlakozik a kórképhez, akkor ez nagymértékben rontja a látást. Jellegzetes tünet a fénykerülés. Amblyopia Tompalátás A két szem eltérő látásélességgel rendelkezik, és a rosszabbul látó szemet vakság maradéklátás és gyengénlátás agy kikapcsolja.

Ez a gyakorlatlan szem válik tompalátóvá. Bizonyos esetekben kisgyermekkorban még a szem működőképessége helyreállítható, ha a jó szemet letakarva a lusta szemet munkára kényszerítik. Aniridia A szivárványhártya egyes részeinek vagy teljes állományának hiánya Nagymértékben rontja a látást, és súlyos fényérzékenységet okoz.

A tökéletesen éles látás elérése a legtöbb esetben azonban nem következik be, mivel a születéstől fennálló látáshiba zavart okoz a retina működésében, így nem is alakul ki a teljes éleslátásra való képessége. A műtöttek nagy része gyengénlátó marad. Astigmia A szaruhártya görbületi hibája A szaruhártya a szem legkülső fénytörő közege, amelynek görbületi hibája miatt torz kép keletkezik.

Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

A görbület valamelyik irányban eltér a szabályostól, és az így keletkezett retinakép a töréshibának megfelelően eltorzul, bizonyos irányban megnyúlik, elferdül.

A kórkép önmagában nem szokott gyengénlátást okozni, de más szembetegségekkel együtt jelentkezve már igen. Atrophia nervi optici Látóidegsorvadás Különböző szembetegségek következményeként vagy veleszületett formában jelentkezhet. A tünetek eltérőek lehetnek attól függően, hogy az idegpálya melyik része és mennyire károsodott.

csendes szindróma szemészet

Legjellemzőbbek: az éleslátás csökkenése, színlátászavar, különböző területet érintő látótérkiesések. Cataracta congenitalis Veleszületett szürkehályog Többnyire örökletes vagy magzatkori betegség miatt már legtöbbször a születéskor észlelhető, gyakori szembetegség.

Felesége halála után, Lee Kang Soo, a biztosítási nyomozó mély depresszióba zuhan. Új ügyet kap. Egy látássérült fiatal nő közlekedési balesetét kell kivizsgálnia. Dan Mi So autóbalesetet szenvedett és jelenleg vegetatív állapotban van. Köszönet a jogutódnak Dr.

Ha a szemlencse annyira átláthatatlan, hogy a retina működését vakság maradéklátás és gyengénlátás, minél hamarabb el kell távolítani, mert a fényinger hiánya miatt a retina visszavonhatatlanul működésképtelenné válik. Coloboma A szem szöveti szerkezetének hibája Fejlődési rendellenesség elvékonyodás vagy szövethiányformájában. Létrejöhet a szem bármelyik rétegében, a szivárványhártyában, érhártyában, ideghártyában vagy a látóidegben.

A látást különbözőképpen ronthatja ez a kórkép, amelyhez gyakran fénytörési hibák is társulnak.

Kézenfogva Alapítvány Vak A vakság több okhoz kötődhet a környezetből induló fény útján, a szem hátsó részébe jutástól az ingerületvezetésen keresztül az agy látóközpontjának sérültségéig.

Corticalis amaurosis Agykérgi eredetű vakság Szó szerint fordításában az elnevezés megtévesztő, mert szinte mindig van maradéklátás. Legtöbbször szülési sérülések és egyéb oxigénhiányos állapotok következménye. A látás folyamatában részt vevő agyi területek vagy a látókéreg sérül meg. A vizuális ingerek feldolgozása sérül, a gyermek reakciói bizonytalanok. E kórképhez általában egyéb fogyatékosság is csatlakozik. Degeneratio pigmentosa retinae Az ideghártya pigmentrétegének degenerációja A szem ideghártyájában a széli részeket betöltő fényérzékeny idegvégződések, az ún.

Jellegzetes tünete a szürkületi vakság, amely minden félhomályos területen jelentkezik, pl. A betegség előrehaladtá- 9 Szövegértés-szövegalkotás 9 látás-helyreállító könyvek vakság maradéklátás és gyengénlátás alakul ki: a központi látótérben még viszonylagosan jó látásélesség maradhat meg, de a tájékozódásban, közlekedésben vakos módon viselkedik a gyermek.

Glaucoma Zöldhályog Valójában nem hályogról van szó, hanem a szem belső nyomásának megemelkedéséről. A magas szemnyomás károsítja a retinát, a látóideget és a szem egyéb részeit.

A túlnyomást gyógyszerrel vagy műtéti úton meg kell próbálni a normális értékekhez közelíteni, fontos az állandó ellenőrzés és a szemcseppek használata.

Gyakran lép fel kísérő tünetként fokozott fényérzékenység. Hypermetropia Távollátás túllátás A szem egyik fajta töréshibája, amelynek következtében az éles kép a retina mögött keletkezik: vagy azért, mert a szem törőereje kevés, vagy mert a szemgolyó a törőerőhöz képest túl kicsi.

A veleszületett túllátóság nagyító lencsével többnyire teljesen korrigálható, a gyengénlátás önálló okaként alig találkozhatunk vele. Iridis, uveitis, corioretinitis Gyulladásos eredetű megbetegedések A szem különböző részeinek szivárványhártya, üvegtest, érhártya, ideghártya gyulladásos eredetű megbetegedései.

Рубрика: Kórházi látásteszt

Következményként hegesedés vakság maradéklátás és gyengénlátás vissza, ezáltal romolhat a látásélesség. Luxatio lentis Lencseficam A lencsefüggesztő rostok nem tartják meg a szemlencsét a helyén.

A helyéről kimozdult lencse a helyzete szerint változó módon zavarja a látást: a gyermek néha úgy lát, mintha nem is lenne szemlencséje, néha pedig, ha a szemlencse beúszik a megfelelő helyre, jobban lát. Előfordul, hogy a mozgó lencse roncsoló hatása miatt azt műtétileg eltávolítják, így a gyermeknél olyan helyzet alakul ki, mintha lencsehíjas lenne.

Maculadegeneratio Az éleslátás helyének vakság maradéklátás és gyengénlátás Az éleslátás helyén, a maculában lévő idegvégződések pusztulása, amely a központi éleslátást, a színérzékelést nagymértékben rontja. Előrehaladott stádiumban a látótér központi részén sötét folt jelenik meg, a széli részeken azonban még megmarad a látás. Myopia Rövidlátás A szem fénytörési hibája. Ha szürke folt a látásban szemgolyó tengelye hosszabb a normálisnál, akkor a tárgyakról érkező fénysugarak az éleslátás helye előtt kereszteződnek, és nem esik éles kép a retinára.

A nagyfokú rövidlátásnál azonban a szemgolyó gyenge kötőszöveti tokja is annyira megnyúlik, hogy a jelentős alakváltozást a szem belső rétegei nem tudják követni. Megromlik a retina vérellátása, teljesítőképessége csökken, bevérzések is keletkezhetnek rajta.

Legsúlyosabb következményként leválhat a retina. Nystagmus Szemtekerezgés A szemek akarattól független, gyakori vagy állandó mozgása. Ez a mozgás lehet vízszintes, függőleges vagy körkörös. Önmagában ritkán lehetséges-e lézerrel helyreállítani a látást elő, de gyakori kísérő tünete a súlyos gyengénlátásnak, pl.

ROP retinopathia praematurorum koraszülöttek ideghártya-betegsége A kis súlyú koraszülötteknél jelentkező retinaelváltozás. Elsődleges oka, hogy az újszülött retinája és annak érhálózata még nincsen teljesen kifejlődve. Bizonyos körülmények hatására kóros sejtburjánzás léphet fel, az így keletkezett érhálózat átláthatatlan réteget képez a retina előtt. Az állapot súlyosságának mértéke igen vakság maradéklátás és gyengénlátás lehet: az alig kimutatható hegesedéstől kezdve a retina leválását okozó vaskos érköteg kialakulásáig sokféle állapot jöhet létre.

Szembetegségek és kezelések

Gyakran a két szemet is eltérő mértékben károsíthatja e betegség. Sokféle látáshiba következménye, kísérő tünete lehet. Önmagában nem okoz gyengénlátást, mégis minél hamarabb el kell kezdeni a kezelést amely a jobban látó szem takarásától a szemizmok műtéti korrekciójáig terjedhet, mert ezzel elkerülhetővé válik a tompalátás kialakulása.

a legjobb gyakorlatok a látás helyreállítására

A fent ismertetett szembetegségek, kórképek a leggyakrabban előfordulók közé tartoznak, gyakran több is megtalálható belőlük egy gyermek vakság maradéklátás és gyengénlátás. Általában a legjelentősebb szerepel a leírás elején, utána következnek a kevésbé döntő jelentőségűek.

Ám egymást hatásukban erősíthetik, a gyermek számára megfelelő pedagógiai bánásmód megtalálását nehezíthetik. A szemészetben a visus ejtsd: vízus a központi látás élességét jelenti, és a szem teljesítőképességének egyik legfontosabb jellemzője. A látásélesség mértékéül azt a látószöget választották, amely szög alatt a retinára két közeli pontról érkező fénysugarat még éppen meg tud a szem különböztetni.

Ép látás mellett az a két pont különböztethető még meg, ahonnan az érkező fénysugarak legalább 1 szögpercnyi látószöget zárnak be. Vagyis a vizsgált személytől 5 méterre elhelyezett, jól megvilágított táblázaton lévő egyre kisebbedő jelek úgy vannak megszerkesztve, hogy a felismerésükhöz szükséges részleteik látószöge fokozatosan csökken. A legkisebbhez 1 szögperc vakság maradéklátás és gyengénlátás érkező két fénysugár megkülönböztetése szükséges.

Aki erre képes, annak a látása számértékkel kifejezve 1 egész. Aki csak valamelyik nagyobb jelet ismeri fel, annál csökkenő visusértéket állapítanak meg. A szemészeten külön-külön vizsgálják a két szemet, először szemüveg nélkül: ez a számérték adja a nyers visust. Majd a vizsgálatot elvégzik a látás élességét javító szemüveggel is, ez a korrigált visus, végül vizsgálják a két szem együttes, binokuláris látását is. A vakság maradéklátás és gyengénlátás szempontjából a jobbik szem szemüveggel javított vakság maradéklátás és gyengénlátás vesszük alapul.

Akinek csak az egyik szemével van problémája, a másikkal jól lát, esetleg csak szemüveg nélkül lát rosszul de szemüveggel jól korrigálható a látása, nem számít gyengénlátónak.

A pedagógus sok információhoz juthat tehát a gyermek szemészeti leleteiből. De ez nem elégséges a látássérült gyermek és fiatal alapos, a mindennapok során is megfelelően hasznosítható oktatásához-neveléséhez. Saját magának is tapasztalatokat kell szereznie tanítványa látásélességének mérésében. Meg kell ismerkednie azokkal a pedagógiai célú látásvizsgálati eljárásokkal, amelyek a gyermek távoli és közeli látásélességére, látóterének nagyságára és színlátására vonatkoznak.

vakság maradéklátás és gyengénlátás

2.1 melléklet – I. téma

Eltérés az eszközhasználat módjában van. Az alapvető különbség, hogy a hagyományos szemorvosi visusmérésnél egy adott fixálási távolságból sokféle, különböző méretű jel közül kell megkeresni azt a legkisebbet, amit még felismer a páciens, a pedagógiai visusmérésnél egy adott méretű jelhez keressük meg azt a legnagyobb távolságot, ahonnan még látja azt a vizsgált személy.

A vizsgálat előnyei közé tartoznak a következők: Eszközkészlete egyszerű. A vizsgálat rövid idő alatt is megbízható, pontos visusadatokat ad. Az orvosi visusmérő táblákkal ellentétben nem megtanulható. Kiküszöbölhető a véletlen kitalálás lehetősége. A vizsgálat gyakran ismételhető. Kisgyermekeknél szélesebb körben alkalmazható sikeresen, mint a hagyományos vizsgálóeljárás.

További a témáról